Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Besze Tibor: Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz

A táblázat kapcsán még egy fontos dologra kell felhívnunk a figyelmet. A gyöngyösi földesurak a már említett okok miatt nagyobb majorság kialakítására helyben nem gondolhattak. Többségük azonban a szomszédos helységekben is birtokos volt, ahol saját kezelésű földeken gazdálkodott. Példának okáért báró Haller Antónia 1788-ban Gyöngyöspatán 436, Gyöngyöstarjánban 302 hold majorsági szántót műveltetett jobbágyaival. Ugyanezen falvakban a szintén gyöngyösi birtokos Forgáts grófok 781, illetve 699 hold majorságot tartottak fenn.

80 A közeli Atkáron Herceg Eszterházynak volt 479 hold sajátkezelésű birtoka.

81 Mindez arra utal, hogy a korabeli agrárgazdálkodás árnyaltabb bemutatásának előfeltétele a regionális tájékozódás. A mezőváros határának egy harmadát kavicsos, a többit agyagos, fekete földek borították.

82 A helybeliek egy részét közepes, más részét jó minőségűnek tartották. Az úrbérrendezéskor a második osztályba sorolták, aminek alapján egy egésztelkes jobbágynak 28 hold szántó járt volna.

83 A gyöngyösiek az őszi vetés alá háromszor, a tavaszi alá pedig kétszer szántottak.

84 A szántást - ahogy már említettük - négy ökörrel végezték. 1828-ban két pozsonyi mérő vetésterület művelési költségei az alábbiak szerint alakultak:

85 Őszi vetés alá első szántás 30 krajcár Oszi vetés alá második szántás 24 krajcár Oszi vetés alá harmadik szántás, boronálással és vetéssel 36 krajcár Tavaszi vetés alá első szántás 30 krajcár Tavaszi vetés alá második szántás, boronálással és vetéssel 36 krajcár Trágyázás 1 forint Összesen: 3 forint 36 krajcár Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a vetésterület nagyságát a Regnicoláris Conscriptioban nem holdakkal, hanem a belé vethető gabonamennyiség pozsonyi mérőben megadott számával határozták meg. Mivel pedig a vetésterület átlagárát, átlagbérét, tiszta jövedelmét stb. egy pozsonyi mérőre számították ki, a művelési költségeket is ehhez a mértékhez kell igazítanunk. Ezek szerint egy pozsonyi mérő bevetett szántó művelési költsége 1 forint 48 krajcár volt. Trágyából két pozsonyi mérőre 20 szekérrel szórtak ki, s az egykorúak szerint ez 8 évig biztosította a talajerő utánpótlását. Egy szekér trágya 24 krajcárba, 20 szekér ennek megfelelően 480 krajcárba, azaz 8 forintba került. Az egy évre számított trágyázás költsége tehát két pozsonyi mérő vetésterületnél 1 forintra, egy pozsonyi mérőnél pedig 30 krajcárral tehető.

86 Ezeket az adatokat azonban bizonyos óvatossággal kell kezelnünk, hiszenen adóbevallásról lévén szó, a jobbágyoknak a művelési költségek felnagyítása és a bevételek kisebbítése állt érdekükben. 80 SOOS Imre 1975. 234, 247. 81 SOÓS Imre 1975. 84. 82 HML-IV-7/a/l8. öi. 1113. 1828. Observationes 46. 83 HML-IV-l/h/1.4. 84 HML-IV-7/a/l 8. öi. 1113. 1828. Observationes 46. 85 HML-IV-7/a/l 8. öi. 1113. 1829. Observationes 9. 86 HML-IV-7/a/l 8. öi. 1113. 1829. Observationes 9.