Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Horváth László: Puky Árpád polgármester munkássága

A város oktatási helyzete is sokat változott az ő idejében. 1923-ban vette fel a gimnázium egykori jótevője után a gróf Koháry István Gimnázium elnevezést. A Klebersberg Kúnó-féle középiskolai reform életbeléptetésekor 1924-ben előbb ún. reálgimnáziummá szervezték át, bár a francia nyelv kötelező oktatásával, majd -talán fennállásának kerek 300 éves évfordulóját is kihasználva -, 1935-től újra gimnázium.

20 Még az 1930-as évek közepén is a gyöngyösi lakosság 37%-a őstermelő, azaz jobbára szőlőművelésből igyekezett fenntartani családját. Ha ehhez az arányhoz hozzáadom azon kereskedők, hivatalnokok, iparosok, stb. létszámát, akik közvetlenül szintén megélhetésüket a gyöngyöskörnyéki szőlő-monokultúrához kötötték, kiderül, hogy a város lakosságának közel a felét a szőlő és a bor tartja el. Márpedig a borkultúra éppcsak kiheverte a szőlőtetű kártételeit, mikor újabb csapás következett. Trianon következtében elveszett a hagyományos piac, a '20-as, '30-as évek „filoxéravészét" az értékesítési nehézség jelentette. Váltani kellett, új piacokra volt szükség, jobb minőség a cél, az igényekhez rugalmasabb alkalmazkodás. (Csemegeszőlőre még nőtt is az igény, de ehhez a termelőknek fajtát kellett volna váltani.) Szükség volt a régióban magasabb mezőgazdasági szaktudásra, korszerű ismeretekre. Ezt szolgálta az 1925-ben megalapított Felsőmezőgazdasági Iskola, hol a régióban olyannyira hiányzó szaktudás mellett érettségi vizsgálatot is tehettek az itt tanulók. Az iskola sikerét mutatja, hogy az ország összes felső mezőgazdasági szakiskolája közül a gyöngyösi volt a legnépesebb.

21 Az 1909-ben üzembe helyezett áramfejlesztő telep, mely az egész várost villamos árammal látta el, elavult. A polgármester a háború utáni nyersanyaghiányra tekintettel a város határában feltárt lignitmezőkre irányítja a figyelmet, s 1924-től a Budapest-Gyöngyös városi szénbánya szolgáltatja már az áramot. Az addig kihasználatlan lignitvagyon korszerű hasznosítása érdekében a polgármester még külföldi tanulmányutakat is folytatott, s ezzel megindította azt a bányászati, ipari fejlesztést, mely mindmáig jelentős a város életében.

22 A mostani „jogutód", a Mátrai Erőmű Rt. az egész megye legnagyobb iparvállalata.

23 Nagy terve és álma az volt, hogy Gyöngyöst és a Mátrát országos hírű és elismert üdülőhellyé szervezze. Ezzel a város nemcsak hírnevet, hanem egy új és jelentős bevételi forrást is szerzett volna, hisz Trianon után a 6. kép. A Mátra Országzászló Mátra szerepe jelentősen megváltozott. A ha- a gyöngyösi Fő téren 20 HONTERT Rezső 1984. 58. 21 LADÁNYI Miksa 1936.116. 22 Gyöngyösi Lapok 1929. november 2. 1-2. old. Dr. Puky Árpád tízéves polgármesteri jubileumára 23 HORVÁTH László 1998. 21.