Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Pálosné Nagy Rózsa: Az erdő hatása a gyöngyössolymosi emberek életére

2000 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 163-176 Az erdő hatása a gyöngyössolymosi emberek életére Pálosné Nagy Rózsa ABSTRACT: The Influence of the Forest on the Life of the Inhabitants of Gyöngyössolymos. In this paper the author presents how influential the forest was (and still is) on the life of the inhabitants of a village situated at the foot of the Mátra hills (Gyöngyössolymos). She lists those plants ands fruits found in the forest that people living here collect to supplement their food and to earn extra money. Heves megyében a gyöngyösi járás 30,3 %-át borítja erdő, melynek túlnyomó része a Gyöngyös-Eger vonaltól északra húzódik.

1 Az itt lakók életét nagyban befolyásolta, hiszen élelmet, tüzelőt, alapanyagot az építkezéséhez, faeszközök készítéséhez, s nem utolsósorban munkalehetőséget is az erdő biztosított, de biztosította még a háziállatok részére a legelőt, illetve a takarmányt.

2 A Mátra erdejének növényvilága igen változatos, ami felettébb kedvez a gyűjtögetésnek. A gyűjtögetés olyan tevékenység, melynek során az ember összegyűjti, megszerzi a léte fenntartásához szükséges természeti javakat anélkül, hogy azok pótlásáról, további termesztéséről gondoskodna.

3 A növényi eredetű szükségleti anyag megszerzése tehát semmiféle kockázattal nem jár, ezért igen népszerű. A gyűjtögetéssel az ember igyekszik kihasználni a földrajzi környezet növénytani adottságait, és elsősorban azokat a növényeket gyűjti, amelyek azonnal fogyaszthatók, pl. a gyümölcs, vagy a termés. Ezzel egyidejűleg leveleket, szárakat, gyökereket, esetleg a kérget is gyűjti. A századforduló táján, de még a második világháború után közvetlenül is virágzott megyénkben a gyűjtögetés, a különböző erdei növények, gyümölcsök táplálékul való felhasználása, illetve értékesítése. Az elzártabb falvak lakói földrajzi helyzetüknél fogva rákényszerültek arra, hogy gyűjtsék egyrészt azokat a növényeket, amelyek táplálkozásukat változatosabbá teszi, másrészt viszont azokat, amelyeket a gyógyításban is felhasználhatnak, illetve a piacon értékesíthetnek. A Mátrában és a Mátra környékén elterülő falvakban élőknek, földdel nem rendelkezőknek, napszámosoknak, szegényparasztoknak az erdő nyújtott megélhetést, munkát. Dolgozhattak fakitermelésben, gyűjthettek a rőzsét saját használatra, esetleg eladásra, gyűjthettek a növényeket, gyümölcsöket, a hegyek oldalából fejthették a követ, az állattenyésztésben (legeltetés), a szőlők telepítésében is vállalhattak munkát (a szőlőtőkék mellé használt karók kitermelésével). Régen tehát a létfenntartást szolgálta a gyűjtögetés, ami mára már nem mondható. Gazdasági jelentősége hanyatlóban van, ennek ellenére időnként és helyenként még most is fel-felbukkan. 1 PETERCSÁK Tivadar 1985. 254 p. 2 PETERCSÁK Tivadar 1989. 235 p. 3 MAGYAR Néprajzi Lexikon Il.k. 1979. 378 p.