Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

B. Gál Edit: Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben

11. kép. Az iskolaépület Nagypatakra néző homlokzata 1910 körül. „minden kiadás a mai kornak maradt, a régi boldog időkben alig csináltak az elődök valamit."

11 Élt egy ember Gyöngyösön, akinek a neve már a 80-as évek végétől összekapcsolódik e fejlesztési törekvésekkel, s aki végül a közakaratnak megfelelően a polgármesteri székbe kerülve 1908-ban elindíthatja a várost egy valós felvirágzás útján. Ez az ember Kemény János. 1855-ben született Gyöngyösön. Az érettségi után Kassán tanult a gazdasági főiskolán, majd jogot hallgatott Budapesten, ahol 1879-ben államtudományi vizsgát tett.

12 Ezt követően a gazdaság felé fordult. Gépeket tervezett, lapot szerkesztett, míg a 80-as években városi tanácsossá választották. A 80-90-es évek városfejlesztési mozgalmai nagymértékben az ő nevéhez kapcsolódnak. Ugyancsak ő az, aki részletesen kidolgozza az óvodák és iskolák államosításának tervezetét és síkra száll a gyöngyösi oktatás fejlesztéséért is. Képviselősége idején szorgalmazza új gimnázium, valamint elemi és polgári iskolák építését. 1897-ben azonban az akKemény János 11 Gyöngyösi Lapok 1897 szeptember 16. 12 SZÉKELY Jenő 1931. 162.