Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Besze Tibor: Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz

2000 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 13-25 Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz (1686-1848) Besze Tibor ABSTRACT: Additional Data to the History of Land-tilling Agriculture in Gyöngyös. This essay analyses the agricultural technology of country town Gyöngyös between 1868-1848. The above mentioned settlement had a small aeria for cultivation. Wineyards played the main character in the surrounding of this town. The grain-growing was not enough for the consumption of population. Some of grain-growing lands were in private hand, but other aeria was periodically given to different families. This article analyses this this situation in land owning and cultivation. Birtoklás Magyarországon a feudális birtoklásnak többféle típusa alakult ki. Voltak összefüggő nagy birtoktestek, más esetekben viszont szétszórt birtokrészekről beszélhetünk. Gyakran egy helységen több földesúr osztozott. Gyöngyös ez utóbbi típusba tartozott. Határa a tárgyalt korban négy részre oszlott. A városban több - főleg arisztokrata - család volt birtokos. A XVIII. század elején ezek a Rákócziak, Koháryak, Forgátsok és Nyáriak voltak. A birtokstruktúrában a század folyamán bekövetkező változásokat az öröklési rend, a politikai helyzet és a földforgalmazás befolyásolta. A szatmári békekötés után a Rákóczi javak - hűtlenség miatt - gróf Althan Mihály kezébe kerültek, akitől azokat 1741-ben Grassalkovits Antal vette meg. A Koháry birtok a herceg Eszterházy család tulajdonába ment át. A Nyári részen örökös négy línea közül az Orczy, Haller és Brüdern famíliák a jelentősebbek. A Forgátsok a korszak egészében Gyöngyös részbirtokosai. A XVIII. század elején még közel 20 kisebb nemesi család is telektulajdonos a város belterületén. Ezek többsége később a határban is ingatlanokat szerzett. Gyöngyös város közönsége maga is birtokosa Encs és Bene-pusztának, melyeket királyi donáció révén bírt. A város belterületén pedig taksás házakkal rendelkezett a kommunitás. A XVIII. század folyamán jelentősen megnőtt a városban és határában a birtokszerzők száma, de meghatározó továbbra is a négy nagybirtokos maradt. Szántógazdálkodás A városhatár nagysága - a belterületet is ide számítva - II. József idején 7700,

1 a jobbágyfelszabadítást követő években pedig 7932 kat.hold volt.

2 Véleményünk szerint a határ 1 MOL.-C 148 1-3. k. 2 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és föld jövedelme. Buda, 1865.