Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

B. Gál Edit: Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben

2000 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 135-161 Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben KOR-TÉR-KÉP I. B. Gál Edit ABSTRACT: The Urbanization of the Center of Gyöngyös at the Turn of the Century The paper presents the infrastructural, urban, and architectural development of Gyöngyös at the turn of the century, with the help of original plans and photos. A történész hivatásánál fogva sokkal jobban ismeri az egykori várost, mint a ma élő emberek. Térképeket, fotókat, tervrajzokat tanulmányozva kicsit beleélheti magát a „mi lett volna ha" illúziójába, s egy olyan Gyöngyöst is maga elé varázsolhat, amelynek már csak itt-ott tűnik fel egy-egy hírmondója - pedig falai között elődeink éltek -, vagy egy olyan Gyöngyöst, amelyről évtizedekkel ezelőtt tervasztalok mellett álmodoztak. Ebben a tanulmányban szeretnék bepillantást nyújtani a századforduló városfejlesztési törekvéseibe. Bemutatni azokat a polgárokat, akik itt éltek a Mátra alján, s anyagi helyzetüknél, befolyásuknál, hivataluknál fogva meghatározhatták a település arculatának kialakítását. Bemutatni azt az embert, aki tudását, sőt egész életét e város felvirágoztatásának szentelte. A városfejlesztés a századforduló idején igen nagyléptékű, ezért a teljességre való törekvés a terjedelem korlátozottsága miatt lehetetlen. Itt tehát csak arra nyílik mód, hogy felvillantsunk egy-egy fejezetet a Milleneum -kori, majd az 1908-1917 közötti Gyöngyös életéből, s a képek, tervek segítségével nyomon kövessük a város arculatának átalakulását. Ezen belül feltűnnek olyan elképzelések is, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részleteiben valósultak meg, de tükrözik egy adott korban és adott térben élő emberek szemléletét. Az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés hatására előtérbe került a művelődés, a kultúra, fontossá vált a higiénikus emberi környezet Az 1870-90-es évek magyar ipari forradalma elősegítette a vidéki városok infrastrukturális fejlődését is.

1 A század végén az ország a Milleneum lázában égett. Ennek égisze alatt kiállításokat rendeztek, új épületeket emeltek, fejlesztették a közlekedést. Az addig elodázott kérdések ismét napirendre kerültek. Mindenki látszani és láttatni akart. Csinosodtak a városok, nőtt az urbanizáció. Ha a múlt század 80-as éveinek végén készült gyöngyösi képeslapokat nézegetjük elszomorító látvány tárul elénk. Kerék-marasztaló sár a Csapó utcában, szennyes vizét a Mérgesbe levezető Dulinka „patak" a Búzapiacon és nem nyújt szebb képet a Piac sem vízvezető árkaival, sáros, poros patakkővel kirakott terével. Ezt látva még inkább feltűnő az a hirtelen ébredés, amely a század végén felrázta évszázados álmából a várost. 1 B. HUSZÁR Éva 1997.