Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Csesznokné Kukucska Katalin: Heves vármegye demográfiai képe 1867-1910

A törvény értelmében tehát Heves vármegyétől elszakadtak a tiszai-alsó, tiszai-közép, tiszazugi és részben a tiszai felsőjárás községei, valamint a gyöngyösi felsőjárásból Monostor község, Kerekudvar pusztával együtt. Az 1876. évi területváltozást csupán némi módosítás követte 1884-ben, amikor is az 1884. 7. tc. értelmében Heves vármegyéhez csatolták Felsőtárkány községet is, mely addig a szomszéd Borsod vármegyéhez tartozott. Ezt követően határmódosításra nem került sor. A vármegye területének belső rendezését szolgálta az 1886. 21. tc, mely a járások átalakítását rendelte el. Célja az volt, hogy a járásbírósági és közigazgatási járások és székhelyek azonosak legyenek, a törvény végrehajtását követően területi átcsoportosítások zajlottak le. Összefoglalva tehát a megváltozott területű Heves vármegyéhez 115 község s két rendezett tanácsú város - Eger és Gyöngyös - tartozott. A vármegye területe 3878 km

2 lett a korábbi 114,6 osztrák négyzetmérfölddel szemben. Ezeket a területváltozásokat a népességi adatok elemzésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni. A népesség nagyságának és fejlődésének vizsgálatakor elengedhetetlen néhány ezzel kapcsolatos fogalom tisztázása: - a tényleges népszaporodás, - a népmozgalom, - a természetes szaporodás, - a vándorlási egyenleg fogalmak tisztázása. A tényleges népszaporodás (fogyás) a népesség számának két időpont ill. két népszámlálás közti időszakban történt változása: azaz a természetes népszaporulat és a vándorlási mozgalom különbözete. A népmozgalom egy adott népesség számában a születések, halálozások, továbbá a vándormozgalmak okozta változás. Ide számítják a házasságkötéseket, válásokat is. A természetes népszaporodás (fogyás) a születések és halálozások különbözete. Vándorlási egyenleg alatt a népszámlálások közti tényleges és természetes vándorlási egyenleg alatt a népszámlálások közti tényleges és természetes szaporodás különbözetét értjük. Ezek ismeretében nyomon lehet követni a vármegye népességének alakulását. 2) A lélekszám és a tényleges népszaporodás Heves és Külső-Szolnok vármegye lélekszámát az 1866/67. évben a következő táblázatok segítségével mutatom be: 1. sz. „Népszaporodás 1866-tól 1867 végéig Összehasonlítva a népszaporodást az 1866. és 1867. években, mutakozik 1867-ben" Járás neve Összes népszám Növekedés száztóli Fogyás száztóli Járás neve Összes népszám Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Mátra 29.003 0.55 0.46 0.08 Gyöngyös 58.855 0.29 0.39 0.68 Tárna 90.995 0.25 0.33 0.58 Tisza 142.684 0.36 0.46 0.07 Egész megye 321.537 0.37 0.41 3 MONTEDEGÓI ALBERT Ferenc 1868. 263.