Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
Közvetlen a német megszállást követően Gyöngyösről azonnal összeszedték Kardos Sámuel fakereskedőt, Neumann Miklós rövidárú-kereskedőt és Waldner Fülöp ügyvédet azzal az indoklással, hogy veszedelmes kommunisták. 218 Friedmann Ernő terménykereskedőt, Vas Zsigmond borkereskedőt, Waldner Gyula volt tengerészt, textilkereskedőt szintén az 1919-es tevékenységéért hurcolták el a németek, s valahol egy németországi koncentrációs táborban végezték ki őket. 219 Március 31-én kelt rendelet azután Gyöngyösön is kötelezővé tette a zsidók számára „a kanárisárga hatágú csillag" viselését, mely rendelet a kikeresztelkedettekre is vonatkozott. 220 Majd Gyöngyösön is országos előírás szerint előbb a telefonokat szedték el, aztán a rádiót, a közúti gépjárműveket „írták össze". Áprilisban már nem utazhattak személyautón, motorkerékpáron, taxin, közforgalmú vagy korlátozott forgalmú vasúton, hajón vagy társasgépkocsin. 221 Más téren is némi fennakadást eredményezett a „zsidótlanítás", Gyöngyösön öt városi tisztviselőt mentettek föl a szolgálat alól származása miatt. 222 Április közepén a kormány ismét nagyhatású gazdasági intézkedéseket léptetett életbe. Április 16-tól elrendelték a zsidók vagyonának bejelentését, zár alá vételét. A levéltárban napjainkig fönnmaradtak a gyöngyösi zsidó vagyon bejelentések az említett 1600/1944. M. E.-rendelet alapján. Ez a forrás a szerző fontos kisegítő anyaga lett az áldozatok névsorának összeállításában. 221 Lezárták a zsidó széfeket, zárlatot rendeltek a folyószámlákra, bankbetétekre. Április 21-én a kereskedelmi miniszter bezáratta a zsidó kereskedéseket, mely rendelet Gyöngyösön is a háborús ellátás viszonyai között súlyos következményekkel járt. Április 22-ig ugyanis 93 zsidó tulajdonú üzletet záratott be a gyöngyösi rendőrkapitány e rendelet alapján, mely üzleteknek a kulcsait is elkobozták. 224 A német hatóságok elrendelték áprilisban a zsidó hitközségek összeírását is, melynek végrehajtásáért az ún. Zsidó Tanács volt a felelős. Ez az összeírás elsősorban nem a személyek összeírását jelentette, hanem a hitközségekét, s célja a hitközségek ingatlanainak, értékeinek számbavétele lehetett. Ezen fölmérés alapján a Gyöngyösi Izraelita Orthodox Hitközségnek közvetlenül a deportálások előtt 466 tagja volt (adózó 116). A hitközség elnöke Jakabovits Nándor, anyakönyvvezető rabbi Jungreisz Jenő, 218 MM. TA. 605. 80. Dr. Barna Sándor nyugdíjas polgármester vissszaemlékezése. 219 MM. TA. 771. 83. Protyovin Ármin visszaemlékezése. 220 Magyar Rendeletek Tára 1240/1944. M. E. sz. „A zsidók megkülönböztető'jelzése tárgyában" igen bátor kiállást jelentett a rendelettel szemben, hogy dr. Wiltner Sándor, a gyöngyösi közkórház igazgató főorvosa egyszerűen megtiltotta az ott dolgozóknak a sárga csillag viselését. A gyöngyösi kórházban több izraelitát is bújtattak egészen a szovjet csapatok bejöveteléig, a kórház vezetésének nem kis kockázatára. A szerző gyűjtése: dr. Wiltner Willibald visszaemlékezése 1993. 221 GONDA László 1992. 222. 222 Alispáni Jelentés 1944. 14. 223 HML. VI-102/b./55-59. Gyöngyösi zsidó vagyonleltárak. 224 HML. VI-1/9. 1154/1944. A gyöngyösi rendőrkapitányság iratai. Közli: SZANISZLÓ Ferenc-SZECSKÓ Károly 1995. 24.