Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

Soha ilyen sokan nem léptek még előre a hivatali, szakmai ranglétrán. A zsidóktól „megtisztított" helyeken, pályákon óriási volt a tülekedés. Mivel arányában kevés izraelita dolgozott a közhivatalokban, ez leginkább például a jogi pályán, a körorvosi álláshelyeknél, a gyógyszertári engedélyeknél, tanítói kinevezéseknél volt lemérhető.

243 Sokan igyekeztek hasznot húzni mások tragédiájából. A városi szemetes - aki az állását is a szélsőjobboldali Bakó Oszkár támogatásával kaphatta meg -, a legtöbb vagyonos deportáltról azt állította, hogy fennmaradt neki a szemétdíjjal. Az állítólagos adósok hátrahagyott javaiból 40-60 pengőket szerzett meg bírósági úton.

244 Sok gyöngyösi polgár próbált segíteni a maga módján és lehetőségeivel a zsidó polgártársain. Ferenczfalvi Kálmán és Wiltner Sándor kórházigazgató helytállása, hősiessége ismert.

245 Külön könyvet érdemelne Ferenczfalvi Kálmán hősiessége. Előbb Hatvanban az ottani munkászászlóalj gh.-főnökeként szállt szembe a szadista indulatokkal, majd 1944 novemberében a németeknek deportálásra átadandó 1300 munkaszolgálatost mentett meg a biztos haláltól, mert elszabotálta az átadási parancsot. Később egyenruhája és bélyegzője segítségével családokat mentett, élelmiszert juttatott be a budapesti Dohány utcai gettóba. Katonai egyenruhába bújtatott MUSZ-osokkal védte a budapesti Munkácsy Mihály utcai gyermekotthont a nyilasok garázdálkodásaitól, a honvédségi nyomdából vételezett 200 db zsoldkönyvvel, 700 magyar-német nyelvű katonai nyílt paranccsal zsidókat, katonaszökevényeket mentett. Több mint 2000 fő köszönheti neki életét. Ferenczfalvi Kálmán 1987-ben az izraeli Yad Vasém Intézettől átvette a „Világ Igazainak Rend"-jét a második világháború alatti tevékenységéért. A legtöbbek tette azonban megörökítetlen és névtelen maradt. A feldolgozásban nagy segítséget nyújtó Gyöngyösi Izraelita Hitközség Irattára anyagának jelentős része úgy maradhatott fenn, hogy az üldözések idején keresztény gyöngyösiek rejtegették a lakásukon. Hablicsek István nyomdász nyomdájában hamis leszerelési jegyeket készített, melyet jórészt munkaszolgálatból megszökött gyöngyösi zsidók használtak fel.

246 Dr. Gondos Miklós Sédi (más forrásokban Sédl) József nevű rendőrnek köszönheti az életét. A munkaszolgálatosként hazatérő orvost nem engedte be a gettóba, mert tudta, hogy onnan csak marhavagonokban lehet távozni, s a vasútállomáson posztoló rendőrt félrehívva csempészte föl az esti budapesti vonatra.

247 Mások egyszerűen csak ételt vittek a gettó kerítéséhez, vagy becsületesen őrizgették a rájukbízott értékeket. A gimnázium tanárai például még a gettóban is megpróbálták a maturálás 243 Alispáni Jelentés 1944. 244 Heves Népe - Gyöngyösi Néplap 1947. március 16. /II. évf. 15. sz./ 3. old. Angyali történetek. 245 A szerző készített interjút a szerény és visszahúzódó Ferenczfalvi Kálmánnal, valamint tevékenységéről szól ZAJAZoltánné 1996., szakdolgozat. 246 MM. TA. 607. 80. Hablicsek István visszaemlékezése. Többek között Trepper papírkereskedő fiai így élték túl a vészkorszakot. 247 MM. TA. 606. 80. Dr. Gondos Miklós visszaemlékezése. Önálló tanulmányban kellene feldolgozni Sédl József rendőrtiszt tevékenységét. 1946-ban majd ő lesz az a rendőr, aki a Páter Kiss Szaléz-ügyben lefogott gyermekeket igyekszik megvédeni, kiszabadítani.