Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

A munkaszolgálatosok közül a legsúlyosabb az ún. ténylegesek esete volt. Óket még 1940-ben Hatvanba hívták be Gyöngyösről, zömmel Pétervásárán katonaruhában végigcsinálták a teljes fegyveres katonai kiképzést, majd 1941-ben Jolsván jogállásuk átminősült MUSZ-osra. Ezt az egész csoportot a Donhoz hurcolták, s innen élve gyöngyösi nem került haza. Némileg kedvezőbb volt azoknak a helyzete, akiket már a gyöngyösi gettóból 1944-ben egy Horváth Kálmán nevű főhadnagy emelt ki. Ez a transzport is Jolsvára került, de a felettes emberséges bánásmódjának köszönhetően többen átvészelték ezt az időszakot. (Gyöngyösiek leginkább a 107/314 számú századba kerültek.)

214 1942. folyamán már a társadalmi életből teljesen kiszorultak Gyöngyösön a zsidók. 1942. január 28-án az alispán vezette igazoló választmány az utolsó két izraelitát is eltávolította a városi képviselő-testületből, majd március 31-én a humánus gondolkodású, távolról sem antiszemita dr. Puky Árpádot a közismerten fajvédő dr. Makrányi Gyula váltotta fel a polgármesteri székben.

215 Gyöngyösön is elkezdődött az ún. árjásítás. (A zsidótörvény alapján nem tekintendő zsidónak az a vállalat, melynek vezetőségében 51% keresztény foglal helyet.) Ez még kijátszható volt bizalmi emberek, névleges tagok, kikeresztelkedettek bevonásával.

216 1942. július l-jétől lényeges változást hozott a borkereskedelem árjásítása. Ekkortól zsidó nem lehetett bornagykereskedő. Ezen a monokultúrás vidéken még a korábbi antiszemita szőlősgazdák is megijedtek, hogy a hagyományos föl vásárlók váratlan kiiktatásával bizonytalanná válik terményeik biztonságos értékesítése. 1939. évi IV. tc. értelmében zsidó nem szerezhetett többé mezőgazdasági ingatlant sem, a zsidókézen lévők pedig átengedésre voltak kötelezve. A gyöngyösi zsidók esetében ez a rendelkezés közel 8000 kat. holdat érintett, kisebb részt a gyöngyösi, nagyobb részt inkább a járási községek határában. A Rosenfeld-féle birtok Gyöngyösoroszi és Atkár határában - közel 2000 hold - más kisebb zsidó birtokokkal együtt kisemberek kezébe került. A többire is bejegyezték az átengedési kötelezettséget 1942-ben. Megalázó rendeletek szinte havi gyakorisággal jelentek meg. Úgymond az élelmiszer-rejtegetést és -felhalmozást elkerülendő 1942 júliusától a megyében egy alispáni rendelet alapján a zsidóknak tilos volt reggel 9 óráig a piacon és az üzletekben élelmiszert vásárolni.

217 Minden megalázó és jogfosztó intézkedés ellenére a Kállay-kormány sikeresen szállt szembe az egyre gyakoribb német nyomással, mely kormányszinten már 1942. október 17-től jegyzékben követelte a magyar zsidók sárga csillaggal való megjelölését, valamint a deportálások haladéktalan megkezdését. A sorozatos német vereségek hatására az európai zsidóság tömeges fizikai megsemmisítése vált a németek fő 214 Yad Vashem 0.15. H/247. Dr. Buchwald Arthur visszaemlékezése, illetve Új Élet 1999. június 15. 12., valamint Várlaki György adatközlése. 215 HORVÁTH László 1990. 44. 216 BACHÓ László, Dezséri 1942. 144. 217 BACHÓ László, Dezséri 1942. 158.