Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
1830-tól kezdve rendszeresen vezetett hitközségi jegyzőkönyvek tanúsították, hogy abban az időben milyen virágzó vallási élet folyt a városban. 5 ' Az irattár jelentős része elkallódott, megsemmisült 1944-ben. Azt azonban rekonstruálni lehet, hogy az 1830-as évektől 21 tagú, évente választott testület ügyelte.a hitközség békés fejlődését. 1839-ben megnyílt a zsidó elemi iskola 52 , mely 1859-ben, néhai Brack Áron alapítványából kiegészült egy Talmud Tóra iskolával. 53 Ezek a felekezeti iskolák évtizedes igényt elégítettek ki. Már a XIX. század első éveitől a gyöngyösi normaiskolában kimutatható a 6-10 éves zsidó fiúgyerekek jelenléte. Arányuk a normaiskolában évről évre emelkedett. 54 A nagyszámú zsidó betelepedésnek a város adminisztratív intézkedések mellett, gazdasági rendelésekkel is elejét próbálta venni. A tanács elrendelte 1838-ban, hogy minden zsidó, aki Gyöngyösön akar lakást vásárolni, 5 ezüst forintot fizessen be a város kasszájába. 55 A város történetének egyik kevésbé köztudott, de igen fényes pillanata 1838-ban a közkórház létrehozása. Alig van hazai társa, mely ennyire minden gazdasági háttér és alap nélkül létrejőve, pusztán a támogatók, mecénások pénzéből, magánadományokból tartatott fenn. A volt fabrika épületet az Orczy család engedte át, de az induláskor legtöbbet adakozók között már ilyen nevekkel találkozunk, mint „...Hermann Hirschl kereskedő úr 100 forint... Schönfeld Moyses kereskedő úr 150 forint... Birnbaum Leopold úr 6 forint... " 56 A gyöngyösi zsidóság megmaradt egyébként azután is a közkórház jelentős támogatójának, miután 1854-ben létrehozta saját zsidó kórházát, a patakpart zsinagógával szemközti oldalán. 57 Szórványadatok segítségével megkíséreltem a gyöngyösi rabbik névsorát összeállítani. 1797-ben Hejőcsabáról idekerült Dániel rabbi az első név szerint ismert. Illegális helyzetben, magánházaknál kialakított imateremben folyt az egyházi élet 1816-ig, a zsinagóga, illetve rabbitartás engedélyezéséig. Ezen időszakot fémjelezhette az említett Boskovitz rabbi tevékenysége, majd utódja a híres Stein rabbi lehetett, akinek országos hírnevét a szakirodalom is igazolja. (Magyar Zsidó Szemle 1890. évi kötet 470-475. oldal.) Miután őt a dunaszerdahelyi állás betöltésére fölkérték, Gyöngyösre egy bizonyos Nathan került a rabbiszékbe. Őt követte Wolf (Farkas) Lippe az egyház élén, ki az 1848^4-9. évi események gyöngyösi szemtan uja, megörökítője. A forradalmi korszak után, 1853-tól Fürst Lázár rabbi neve fémjelzi a 51 Sajnos, amennyire ismert a zsidóság világi vezetőinek névsora, annyira bizonytalan a rabbik adatsora. Jelen kötet lapjain szórványadatokból ennek összeállítására is kísérletet teszek. 52 HORNER István 1863. 91. Az iskola a zsinagógával szemközt üzemelt (ma park van azon a helyen). 53 ÚJVÁRI Péter 1929. 331. Az iskolát 1888-ban veszi át a város. 54 S OÓS Imre 1992. 40. 55 HML. GYVL. V-101/a/13. 281. Prothocollum, A zsidók letelepedési díjáról. Ennek a rendelkezésnek köszönhető, hogy épp ez évtől a város vezetése akár herceg Eszterházy val is szembeszáll a zsidók védelmében. A cél, hogy a város szedjen tőlük adót, ne a földesurak. 56 Névsora 1840. 4-5. 57 JAKAB Jenő 1943. 5.
