Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

E régi, klasszicista zsinagóga felépülte előtt a források több „imádságos házról" említést tesznek. Ezek magánházak voltak, ahol zsinagóga hiányában, azt pótlandó, gyűltek össze a városban letelepült zsidók. Egy ilyen háznak a helyét hozzávetőlegesen ismerjük. A Barátok utcájában béreltek egy lakást imaház céljaira közvetlen 1816 előtt.

48 A zsinagóga elhelyezkedésének évszázadokra kiterjedő hatása volt. A gyöngyösi szórványbeszivárgást, birtokszerzést követő tömeges beáramlás már tudatosan terelve volt ezáltal. Voltaképpen egy többlépcsős területi koncentrálódás indult el a zsinagóga megépítésével. Az első betelepültek nemigen válogathattak a lakóházakban. Ahol a földesúr szállást adott, ott laktak. Később azonban akár bérlet ,akár vásárlás útján lehetőségük volt a szűkebb lakhelyet megválasztani, és ez már az átköltözések időszaka. A gyöngyösi zsidók tudatosan törekedtek a XIX. század folyamán a zsinagóga környéki területek megszerzésére. Ez egyfajta védelmet is jelentett számukra, de a koncentrálódás a vallási hagyományokhoz való erős kötődés jele is volt. Nem véletlen, hogy az asszimilálódott zsidó nagypolgárok azok, kik ezt a térséget elhagyva - főleg a XX. században már -, a város távolabbi pontjain építették föl villáikat. Az 1815-ben elért legfontosabb vívmány mégsem a zsinagóga előkészítése, hanem a városi ingatlanszerzés kiharcolása volt. „...Az izraeliták ingatlan vagyont 1815 évtől kezdve a mai napig birtokolnak - jelenti a polgármester 1854-ben, mikor a zsidók kórház céljára volt nemesi telket és ingatlant akartak vásárolni. Gyöngyös városában a fentebb említett időtől kezdve folytonosan mind nemesi mind polgári vagyont megszorítás nélkül szereztek, és birtokoltak. Hirsch Lipót a 12 szám alatti házat 1830 évtől, Bekker Ábrahám 1820 évtől... és még többen nemesi szabad ingatlan vagyont birtokolnak; - továbbá Veizberger Jósef 1830 évtől, Brack Aron 1847 évtől... és még többi itt meg nem nevezettek polgári ingatlan vagyont birtokolnak... A nemesi ingatlanok pedig előbbi időkben is hivatalosan átírattatott (ti. a telekkönyvben) s bíróilag nékiek átadattak... "

49 1816-tól megközelítően pontos adatok állnak rendelkezésünkre a gyöngyösi zsidóság létszámának alakulásáról. A forrás maga első pillanatra meglepő, az Egri Érseki Egyházmegye Schematizmusai. Az érsekség az 1810-es évektől évente adta ki ezeket a név- és címtárakat, melyek az egyházi személyek felsorolásán túl, az egyházmegyéhez tartozó helységek katolikus lakosságának létszámát is jelöli. 1816-os év az első, ahol más vallásfelekezetűek népességadatait is megtalálhatjuk. A schematizmus adatainak forrásértékéről a szakma többször is vitatkozott. Többen fölfigyeltek arra, hogy Fényes Elek is innen merítette a népességre vonatkozó számszerű adatait. Kisebb pontatlanságok egész biztosan előfordulnak benne, esetleg nyomdahiba is gyarapíthatja a tévedések számát. Véleményem azonban az, hogy ha abszolút számokban található is időnként vitatható adat, magát a trendet és a 48 HORNER István 1863. 80. 49 HML. GYVL. V-101/b/24. XXXI/72. Zsidó kórház számára házvásárlás (1854).