Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

Ha ezeket a rendeléseket nem tartják meg, a város el fog járni „...hogy a Zsidók magok el szenvedhetetlen viseletik végett és a

v Közjóra való nézve igen tsalárdságos tetteikért másoknak másoknak nyilvánságos kárára ne legyenek..,a^ Mlgos Közönséges Földes Uraságoknál... " 6. kép A legrégebbi gyöngyösi síremlék 1824-ből Boskovitz Feivl rabbi nevével. Horváth László felvétele 1995. Az írott rendszabályok jelentős része egy újonnan, a város által kreált tisztség, a zsidó elöljáró szerepét körvonalazta, rögzítette. A választott jelző nem azt jelenti, hogy az izraeliták választhatták, hanem hogy a város vezetése. A poszt létrehozása bizonyítja a kaotikus viszonyokat. A rabbi és egyéb egyházi tisztség hivatalos el nem ismerése miatt kellett egy személy aki utasítható, felelőssé tehető és közvetítő volt. Nem véletlen, hogy ez a tisztség a forrásokból idővel nyomtalanul eltűnik. Hogy a rendeleteket be is tartották, bizonyítja az „...azon Holmikk öszve írása, mellyek azon Tsavargo Zsidóktól meg maradott... és ell adatott ugy mint 21 napján November holnapnak 1811 dili esztendőben. "

34 Az egy évvel korábban megújított rendszabályok szigorú végrehajtása következtében 11 tétel szerepelt a szegényes árverésen. A két ló, 34 HML. GYVL. V-101/b/47. LIII-76. Zsidóktól elárverezett tárgyak jegyzéke (1811).