Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

(1933: VII. t.-c. 2. §. a) pont), valamint tűzharcost (1938: IV. t.-c. 1. §.) az elő­ző bekezdésekben meghatározott arányszám keretében más zsidókkal szemben - egyébként egyenlő előfeltételek közt - előnyben kell részesíteni. A minisztérium rendeletben rendelkezhetik arról, hogy a jelen §. Alapján meg­üresedett és a nem vezető állások körébe tartozó állások egy részét csak az erre a célra összeállított hivatalos névjegyzékben feltüntetett jelentkezők sorából szabad betölteni. Ha a gazdasági élet zavartalan menete vagy a termelés rendje érdekében elkerül­hetetlenül szükséges, a minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére kivé­telesen megengedheti azt, hogy különleges szakértelmet kívánó munkakörben zsidó - amennyiben a munkakör ellátására alkalmas nem zsidó magyar állam­polgár rendelkezésére nem áll - az előző bekezdésben meghatározott arányszá­mon felül és meghatározott időre alkalmazásban maradjon. A jelen §. Alkalmazása szempontjából az utazókat (üzletszerzőket, ügynököket) a többi alkalmazottól elkülönítve kell figyelembe venni; az illetékes miniszter az utazók (üzletszerzők, ügynökök) tekintetében a jelen §. Rendelkezéseinek alkal­mazása alól közérdekből kivételt tehet. A jelen §. Rendelkezéseit alkalmazni kell a kir. Közjegyző, a bírósági végrehaj­tó és a szabadalmi ügyvivő alkalmazottaira. 18. §. Ha vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven lé­tesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, jutalé­kuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének tizenként százalékát - a 2. §. Első bekez­dése alá eső személyeket is figyelembe véve, tizenöt százalékát - ne haladja meg. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetért­ve állapítja meg azokat az árukat, amelyeket forgalomba hozó vállalatok tekin­tetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt - lehetőleg a 17. §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltaknak megfelelő figyelembe vételével - amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyévi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja vagy hosszabb felmon­dási időhöz köti. A szerződésnek az egyévi felmondás következtében megszűné­se miatt a szerződés vagy a felmondási idő hosszabb tartamára alapított kártérí­tési követelést nem lehet érvényesíteni. 19. §. A 17. §. Rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 5. §. Rendelkezései alá nem eső bármely egyesület (érdekképviselet), vagy bármily más megjelölé­sű szervezet, úgyszintén alapítvány tisztviselőire, valamint értelmiségi mukakör­ben foglalkoztatott egyéb alkalmazottaira.

Next

/
Thumbnails
Contents