Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

1958. év folyamán felszínen volt végig a templomok rendbetételének kérdése. A Városi Tanács mellett a MIOI-t is folyamatosan foglalkoztatták beadványaikkal, terveikkel, elképzeléseikkel. Amikor Sós Endre, a MIOI országos elnöke bejelentette, hogy az ingatlanok ügyében 1958. december 25-én Gyöngyösre érkezik, a hitközség azt hitte, előrelépés történik ügyükben. Ehelyett az országos vezérkar - az elnököt elkísérte gyöngyösi útján Steiner Marcell elnökhelyettes, dr. László Jenő főtitkár és dr. Benoschofsky Imre budapesti vezető főrabbi is -, arra szólította fel a gyöngyösieket, hogy a templomukat adják át a Tanácsnak. Sós Endre szerint: „... a kormány minden segítséget és támogatást megad az Országos Egyházi hivatalon keresztül, s így ő méltányosnak tarja, hogy ha egyszer a kormány kér valamit, úgy azt, ha az teljesíthető, teljesítsük. Megérti, hogy a gyöngyösieket mély érzelmi szálak fűzik szép új templomukhoz, de rámutat arra, hogy a rendbehozatni vállalt Hősök temploma a gyöngyösi zsidóságnak 1835-ben (sic!) épült tradicionális temploma, mint műemlék becses, belső kiképzésében impozáns s eredeti formájában való helyreállítását javasolja. " Steiner Marcell még megjegyezte: „...Teljes megértéssel viseltetik a gyöngyösi zsidóságnak a nagy templommal szemben tanúsított ragaszkodásával és szeretetével, de emlékeztet..., hogy tulajdonképpen a gyöngyösi zsidó nagy templom, mint olyan, tragikus módon már 1944-ben megszűnt és nyomasztó a 3/4 részben üresen, padok nélkül álló szép nagy templom, melyből akkor elpusztultak azok, akik azt korábban megtöltötték. "

308 A gyöngyös hitközség véleményét tolmácsoló Kain László elnökhelyettes viszont arról számolt be, hogy „... egységesen az a vélemény alakult ki, hogy mi a templomot önként nem adjuk át, a túlnyomó többség mindennemű tárgyalást is ellenez. Megmutatkozik ez abban is, hogy a mai előadásra milyen kevesen jöttek el, sokan tüntetően távolmaradtak. így az elöljáróság nem helyezkedhetik más elvi álláspontra. Úgy tudja a hitközség, hogy a templomot a tanács színház céljára kívánja igénybe venni, szó sincs arról, hogy a Mátra Múzeumot kívánnák ott berendezni. ... A hitközség tervezetet készíttetett a Hősök temploma célszerű átalakításáról, a tervezett kultúrteremről, mely oda színpaddal együtt beépítendő lenne, a külön ruhatárról, W.C.ről, sekrestyeszerű helyiségről, különálló épületben rabbi és gondnoki lakásról, kőkerítésről a mozi és a színház felöl és kovácsolt vaskerítésről az utca felöl. A kultúrteremnek olyannak kell lennie, hogy az téli fűthető imaházként is használható legyen. " Dr. Valkó László jogtanácsos pontokba is szedte a gyöngyösiek elvárásait. „ 1/ Elvi álláspontunkat semmi körülmények között fel nem adjuk és cselekvőleg a templom átadását illetően közre nem működünk, ha ez azonban mégis megtörténnék, Úgy 2/ ragaszkodunk ahhoz, hogy a Hősök temploma az általunk kívánt módon legyen átépítve s 3/ csak akkor vagyunk hajlandók a nagytemplomból kimenni, Ha a Hősök temploma a Kain L. elnökhelyettes által imént ismertetett módon való átépítése már megtörtént. 308 GYIHI. 1958. december 25. tárgyalás jegyzőkönyve.