Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Zakar Péter: „A honszeretet szent tüzétől áthatva siettek vitéz seregeink zászlói alá..." - Honvéd lelkészek 1848^19-ben

A es. kir. hadseregben minden ezred egy-egy plébániát alkotott. Az ezredlelkészek feladata volt a hitélet biztosítása: a misézés, a szentségek kiszolgáltatása, az elhaltak temetése stb. A katonai morál megóvása mellett az egyházi anyakönyvek vezetése is az ő feladatuk volt.

3 A civilek és a katonák lelki gondozását ellátó egyháziak joghatóságát az esetleges viták elkerülése érdekében pontosan meghatározták. A rendezés alapelve az volt, hogy a „mozgó hadsereghez" („ad militiam vagam") tartozó személyek a hadlelkészi, míg az állandóan egy helyben tartózkodók („ad militiam stabilem") a civilek lelki gondozását ellátó klérus joghatósága alá tartoztak. A tábori lelkészek joghatósága kiterjedt többek között az aktív tisztekre, valamint ezek feleségeire, gyermekeire, alkalmazottaira. A nyugdíjas tisztek valamint hozzátartozóik, illetve például a fegyvergyárak személyzete viszont az „állandó hadsereg" létszámát gyarapította.

4 1848-ban a katolikus tábori lelkészek mellett már Itáliában egy-egy evangélikus , illetve református, valamint a többségében ortodox vallású ezredekben a katolikus mellett egy ortodox tábori lelkész is tevékenykedett a cs. kir. hadsereg kötelékében. Protestáns tábori lelkészek alkalmazására a magyarországi rendek nyomására került sor. Az európai forradalmi hullám Taubner Károly evangélikus tábori lelkész számára nem tette lehetővé a hazatérést, míg Harsányi Sámuel református tábori lelkészt, aki Milánóban kapcsolatba lépett a forradalmárokkal, először Magyarországra toloncolták, majd megfosztották az állásától.

5 1848 nyarán a Batthyány-kormány kísérletet tett egy önálló, Bécstől független tábori püspökség megszervezésére. E nagyszabású terv valóra válását az európai politikai erőviszonyok alakulása nem tette lehetővé, így a magyar hadsereg tábori lelkészi hierarchiáját a szükséges egyházi felhatalmazás nélkül, ideiglenes jelleggel lehetett megszervezni. E hierarchia élén a hadügyminisztérium hadlelkészi osztályának főnöke állt. A középső szinthez tartoztak a tábori főlelkészek (felügyelő lelkészek, törzslelkészek), míg az ezredek, illetve hadosztályok kötelékeiben, valamint a katonai intézeteknél és a nagyobb térparancsnokságokon az ún. közlelkészek teljesítettek szolgálatot. Ez a hierarchia minden elnevezésbeli különbség és az egyházilag törvényes rendezés hiányából eredő csonkultsága ellenére alapvetően megőrizte a cs. kir. hadseregből átvett mintákat és előírásokat, noha azokat egyidejűleg a forradalmi hadsereg igényei szerint módosította.

6 A magyar hadsereg tábori lelkészei három, szociológiailag jól elkülöníthető, egymással részben érintkező csoportból származtak. Az elsőt cs. kir. hadsereg kötelékéből 1848 októberében a magyar hadsereg mellé álló 22 lelkész alkotta. A hadsereg tábori lelkészeit kitevő további kb. 110 főt a jelentkezők közül válogatták ki, hiszen 1848-49-ben kétszer annyi klerikusjelentkezett tábori lelkésznek, mint ahányat a magyar hadsereg ténylegesen alkalmazott.

7 A jelentkezők többségénél két további motívumot lehet megkülönböztetni. Az egyik csoportba azok a liberális és radikális beállítottságú lelkészek tartoznak, akik egyházi elöljáróik neheztelése ellenére nem csupán a világi életben támogatták a liberálisokat, hanem az egyházon belül is több szabadságot, demokratikus egyházkormányzatot, a papság vitás 3 WREDE, Alphons Freiherr von 1898. I.k. 71. 4 LEONHARD, Johfann]. Michael 1842. 20-21. 5 HANAK, Julius 1974. 46-56. HARSÁNYI Gusztáv 1926. 1-78. Taubner haztérési szándékáról: MOL H 57 1848:4. kútfő, 1. tétel. 6 ZAKAR Péter 1995. 83-97. 7 KrAW Schern. AF Schematismus der k.k. Militärgeistlichkeit. Sp. 4/1. I.k. 3., 59.., 65., 84., 99., 155., 157., 160-163., 165., 169., 231., 236, 297, 299., 301., 308., 311., 313., 338. ZAKAR Péter 1995. 101-109.