Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka
begyakorolva, 11.000főből állván, valameddig nem volt neki túlnyomóan hatalmas ellenséggel dolga, mindaddig helyt állhatott, de most, midőn az ellenség...Kassán körülbelül 50.000 ember mennyiségben vonul együvé - most lehetetlen, ha még annyira kedvező terepi viszonyok közt bár, elfogadni a csatát, annyival inkább lehetetlen, mivel az ellenség rendkívül sok lovassággal bővelkedik...hadtestem oláhokból és rusznyákokból (kárpátukránokból - H. J.) vegyes lévén, koránt sem kőfal, mely minden veszély közt megáll...mi haszon lenne abból, ha elfogadnám a csatát, mikor seregemnek veszedelmét látom benne. - Egyes ütközeteket, a terepi előnyök gondos felhasználásával, igen is vívni fogok, hogy az ellenséget, amennyire lehet, feltartóztathassam. — Általában mi itt Dessewffy tábornokkal és Luzsénszky kormánybiztossal eszméinkre nézve egyetértünk. " Hasonlóan írt Kossuthnak június 27-én Dessewffy is: „Szükségesnek tartom Kormányzó Urat arra figyelmeztetnem, miképp mi a hitünkre bízott sereget (helyesen sereggel — H. J.) reckírozni nem merünk - először azért, [mert] erőnk az ellenséghez képest úgy áll, mint egy a hathoz, - másodszor hog' - seregünk különbféle ajkú és fajtájú lévén, - nevezetesen máramarosi ruténekből, oláhokból és szökevény és fogoly lengyelekből állván, — az egész sereg határozottságára tökéletesen bizakodni nem merek, — harmadszor pedig azért, hogy az ellenség igen jól harcol... — Ezeknek következtében Wysocki vezér tábornok hozzájárulása s illetőleg rendeletéből, - miután az eddigi pozíciókat tartanunk nem lehetett, - lassan visszavonulunk, s ugyan először Harsányig, azután Pest felé, s annak fedezetére, - hogy a rögtön hozzánk küldendő tetemes segítséggel az ellenségnek nemcsak egy elhatározó csatát ajánlhassunk, hanem szabadságunkat örökre biztosíthassuk.- Azért csak segély, és minél nagyobb segély, és rögtön szükséges, mert a pillanatok komolyak, annál fogva leginkább, miután az ellenségnek temérdek lovassága van. " Nézetei mellett Wysocki és Dessewffy kitartott Görgei június 26-án keltezett megismételt utasítása után is, amelyre az előbbi június 28-án válaszolt Harsányról. A Szikszó környéki megütközést továbbra is az ellenséges lovasság nagy számával és a hadtest megbízhatatlanságával vetette el. Továbbra is erősítéseket kért, s szükségesnek tartotta a népfelkelés mozgósítását is. Jelentését azzal nyomatékosította, hogy „Dessewffy tábornok és valamennyi törzstiszt urak felfogásommal és szándékommal egyetértenek. " 73 A Wysockitól és Dessewffytől vett tudósítások Pesten nagy riadalmat okoztak. Az oroszok előrenyomulása azzal fenyegetett, hogy nem hagy időt a Haynau ellen tervezett hadműveletekre. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakat kifejezik Kossuth levelei. Június 27-én azt írta Bemnek a IX. hadtest visszavonulásáról: „A vezérek attól való félelmükben, hogy a 18 ezerfőnyi ellenséges lovasság csapataikat megsemmisíti és szétveri, nem mernek ütközetbe bocsátkozni; rögeszméjük, hogy a főhadsereggel egyesülnek és nem gondolják meg, hogy ezáltal az orosz túlerőt itt a nyakunkra zúdítják és nem marad időnk egy fő csapást mérni Ausztriára s két tűz közé jutunk. " Másnap június 28-án Wysockihoz írott levelében még határozottabb hangot adott aggodalmainak: „...ha az Ön visszahúzódása folyvást így tart, hogy ma vagy holnap Miskolcot is oda hagyja: akkor az ellenség egy hét alatt itt van Pesten s a haza meg nem menthető. - Ezért életkérdés az, hogy úgy intézze Ön meneteit, hogy az ellenség Gödöllőn ne lehessen legalább is 14 napnál elébb. Ha Ön ezt nem teszi: akkor meglehet megmentette Ön a hadseregét, de nem a hazának, mert az ugyan valószínűleg veszendőbe megyén miatta. " 74 73 GÖRGEY István 1885: II k. 613-614., 615-616. o, HL 1848/49 35/178. 74 KLÖM XV 354, 360. d.
