Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka
összeköttetést. Cirkálókat küldött ki Kassa irányába is. Érdemes idéznünk jelentésének utolsó bekezdését: „A most Kassáról érkezett postakocsisnak beszédje szerint Schlik egy részt Béla felé — más részt Eperjesre küldött, a többivel pedig Kassán tanyázik. " Másnap Szináig nyomult előre. 22 Dessewffy január 2-i tudósítása arról árulkodik, hogy Schlik időben felismerte Mészáros elképzeléseit, s intézkedett azok meghiúsításáról. Január l-jén visszavonulásra kényszerítette Driska Szilárd százados szepesi és Rapaics Dániel őrnagy ungi különítményét, amelyeknek együttműködve Eperjest kellett volna elfoglalniuk. Január 2-án meghiúsította Wladislaw Tchorzniczki alezredes zempléni különítményének kísérletét is a Kassától keletre fekvő Dargói-hágó elfoglalására. így Schlik felkészülten várta a magyar főerők támadását. 23 Mészáros az elterelő hadműveletek kudarca után sem mondott le a Kassa elleni támadásról. A január 4-i kassai ütközetben azonban a magyar csapatok vereséget szenvedtek. A csatatér balszárnyán visszavetették a támadást megkezdő Perczel Sándor őrnagy vezette különítményt. Hasonló sorsra jutott a Pulszky ezredes vezette centrum támadása is. Elakadt a jobbszárnyon a Dessewffy-dandár támadása is, mivel azt nem támogatta a szélső jobbszárnyon előrenyomuló Teodor Rembowski őrnagy vezette különítmény. A legkritikusabb helyzet a centrumban következett be. Schlik jól működő tüzérsége zavarba hozta az ágyútűzhöz nem szokott hevesi lovas nemzetőröket és a Lehel-huszárokat, akik gyors futásban kerestek menedéket, magukkal rántva a többi ingadozó alakulatot is. Legtovább a Dessewffy-dandár alakulatai tartották meg állásukat. Dessewffy a 26. hz-val megállította a vele szemben kibontakozó császáriak támadását, a Coburg-huszárokkal pedig visszaűzött két túlságosan előrevont ellenséges ágyút. Látván a centrum felbomlását, s az ágyúk elakadását, támadásra szánta el magát. Ezzel magára akarta vonni az ellenség erőinek a zömét, hogy lehetővé tegye az elakadt ágyúk megmentését, s a felbomlott alakulatok rendezését. Előrenyomulásra adott parancsot a 42., s a centrum még egyetlen csatatéren lévő alakulatának, a 20. hznak, amelyet rendelkezése alá vont. A 42. hz támadását azonban a császáriak visszavetették a tartalékban álló hevesi lovas nemzetőrökre, amelyekkel összekeveredve azok is rendetlen futásban kerestek menedéket. Mészáros látva a reménytelen helyzetet, visszavonulásra adott parancsot Dessewffy még csatatéren álló alakulatainak. Rájuk hárult a megfutamodott hadtest visszavonulásának a fedezése. Ebben különösen kitüntette magát a 26. hz, amely az ellenséges lovasság több rohamát is visszaverte. A zászlóalj visszavonulását személyesen Dessewffy irányította. 24 A kassai vereség a felbomláshoz közeli állapotba sodorta a nagy energiával megszervezett magyar hadtestet. A mozgósított nemzetőrség nagyobb része hazáig szaladt, személyükre nézve befejezve a szabadságharcot. A honvédzászlóaljak fogyatkozásai elsősorban szintén a megfutamodás során bekövetkezett szétszéledésből eredt. Mészáros január 13-i búcsúparancsában is kitért a kassai vereségre: „...mióta a világ áll, oly csúful egy sereg sem futott meg, és pedig anélkül, hogy vagy sok ellenséget látott, vagy vele ütközött volna. " 25 Az alakulatok létszáráról Mészáros január 14-én a következőket jelentette: „Az elébb ott létező 6 zászlóaljakközül úgy mint 17., 20., 26., 42., 43., 52. (Bocskai-zászlóalj - H. J.), az elsőből most már csak 50, a 20-ból még majd a fele, szinte a 43. és 52-ből hibáz, a 42-ből egyharmad 22 HL 1848/49 7/38, 8/44, 8/122, 8/178. 23 HL 1848/49 8/43, 8/362, OL H 2 OHB 1849:93. 24 OL H 2 OHB 1849:93, 186, 555, 577, 609, HL 1848/49 8/501, KÁRSA Ferenc 1993: 70-75. o, HAJAGOS József 1996: 136-137. o. 25 OL H 2 OHB 1849:630.
