Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)

Török Ignác jelentése a tatai központi vezérkari irodának Ezennel tisztelettel benyújtom a Duna bal partjának védelmére Esztergomnál található sáncokról és annak tervéről szóló tudósítást. Mint ahogyan Krohowalsky kapitány úr tervéből kiderül, elkészültek Esztergomnál a Duna jobb partjáról induló ellenséges átkelés megakadályozására az első intézkedések. Ebben megfogalmazták és a tervben vörös színnel jelölték az ütegek fő- és résztervezeteit, melyet May őrnagy úr alakított ki, és nagy erőkkel el is kezdte az építésüket. Ezeknek az ütegeknek az a célja, hogy a túlsó oldalt Párkánynál lőjék, s ha szükséges a hajóhidat lerombolják és az árral lefelé úszó roncsákat ágyúval elsüllyesszék. Az 1. sz. üteg o

lyan magasan elhelyezkedő állóüteg, amely a párkányi partot teljesen ellenőrzés alatt tartja. Ez egy padüteg süllyesztett belső térrel, ahol az ágyúk könnyen elhelyezhetők és eltakarhatok, és onnan lehet az emelvényre emelni őket. Az ütegnek 10 ágyúállása van, ami az esztergomi, nánai, kőrösdi utat, Párkány falut és a hajóhidat lövi a merülési jelig. A 2. sz. üteg az érseki épület kertjében van, amely az „a" pontnál 3 ágyúval rendelkezik, a „b" pontnál pedig egy padozattal 100 fő gyalogos számára lövészetre alkalmas mozgatható mellvéddel. Az ágyúk emelvényen állnak, egy 3' 6" széles fal mögött, melyet 9'-ra bővítettek, s ami befedi a falat, s egy lábbal magasabbá teszi. A gyalogosoknak közvetlenül a 3' 6"-os fal mögötti helyhiány miatt csak földből készítettek állásokat. A 3. sz. üteg, m

elyet pásztázó ütegnek is lehetne nevezni, mivel a hajóhidat majdnem .egész hosszában és a feljárót végig tudja pásztázni. Az ütegállás egyes részeit már korábban felépítették, de pillanatnyilag még magasítják és 9 ágyúállással bővítik. A 4. sz. ütegnek k

ülönösen az a feladata, hogy a híd ellen indított úszó támadó tárgyakat, vagy a hidat elpusztítsa vagy felgyújtsa a fenék átfúrásával. Ezért a baloldali rész az áramlás irányába, míg a másik kettő rész az áramlásra merőlegesen néz, s ezáltal a hídon és az előtte már nevezett ütegek segítségével kereszttűz nyitható. Ennek az ütegnek a létrehozásához, az 1849. június 16-i bizottmányi tárgyalás szerint 1219 pft-ért, az államnak egy 53 öl hosszú és 46 öl széles, vagyis egy 2438 négszögöl nagyságú telket kell megvennie. Az aláúsztatott gyújtószerkezetek elpusztítására az „Ebszorító-sziget" elegendő lehet, mivel csak ez van minden áradásnak kitéve. A bal parton található magaslatokról hatékonyan belátható és uralható a híd. Annak ellenére, hogy a 4. sz. üteg a bal parton meglehetősen távol van, jól védhető a híd, róla az érseki épülethez nyílik átjárás. Egyúttal a lefelé úszó tárgyakat figyelni, rájuk lőni lehet. Ha esetleg megpróbálnák az ellenséget a híd túloldalán a a bal oldali Dunaparton feltartóztatni, úgy a környék természetére való tekintettel csak egy nagyszerű hídfőt lehet létrehozni, mely egyúttal táborhely is, mivel a lejtő alatti [tér], amely az itteni sáncok alatt található, felülről jól belátható, uralható és elfoglalható; ha tehát itt egy hídfőt akarnak létesíteni, akkor a 6. sz. ütegállás magasságát a vasútig fel kell sáncolni. Itt ajánlatos és szokásos egy elkülönített kölcsönös pásztázással alátámasztott félköríves Lunetta mező kialakítása Ezeket a saját gödrükben csak cölöpökkel zárjnák le, hogy ezáltal minden lehetséges támadás ellen biztosítva legyen, azonban ezeknek a félköríves Lunettáknak a saját gödrükkel való védelmére Blockházakra is szükség van, ezért belső erődítménnyel is el kell látni, azért, hogy minden évszakban és időjárásban, valamint a megsem-