Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)
A tervek készítésében és a kivitelezésben korábbi beosztottja, Johann May őrnagy volt a segítségére. A szükséges munkaerőt zömmel Esztergom város és vármegye biztosították, akiket Palkovics Károly kormánybiztos mozgósított az építkezésre. Június közepén az oroszok beavatkozása nemcsak a katonai helyzetet változtatta meg, hanem lehetetlenné tette a megkezdett munkálatok befejezését is. Török a munkák félbehagyása után Pestre távozott. 65 Pesten Török részt vett a június 29-i haditanácson, ahol az előző napi győri vereség hírére a komáromi katonai összpontosítás megváltoztatásáról döntöttek. Valószínűleg részt vett a július l-jén tartott újabb haditanácson is, amelyen pontosították a délvidéki összpontosítás részleteit. A haditerv értelmében Szeged környékén egy 80.000 fős haderő befogadására alkajmas sánctábort kellett építeni. A tervek elkészítését és a munkálatok irányítását Török Ignácra bízták. Tervei alapján 34 sáncot kellett építeni a Tisza jobb partján Pusztamácstól Dorozsmán át Tápéig. Ezzel egy időben meg kellett erősíteni a korábban épített bal partiakat is. A csapatok közlekedésének megkönnyítése céljából három hidat is kellett építenia Tiszán. Ezekkel egyidőben használhatóvá kellett tenni a katonailag elavult szegedi várat is. Július végére a sáncok jórészt elkészültek. Rendeltetésüket azonban nem tölthették be. A Görgei vezette fősereg és a kormány között az összpontosítás, s a fővezérlet kérdésében támadt vita lehetetlenné tette az egyébként stratégiailag előnytelen szegedi összpontosítást. Haynau az oroszokra hagyta Görgei legyőzését, míg ő a Szeged irányába vonuló egyéb magyar seregtestek után indult. A számra nagyobb, ám hiányosan felszerelt és harmadában még kiképzetlen erőkkel Dembinski a sáncok védelmében sem vállalta az ütközetet. Augusztus l-jén Szegedet feladva visszavonult a Tisza mögé. Az erről döntést hozó július 29-i haditanácson Török is részt vett. 66 Ekkor Török beosztását tekintve már a július 24-én nyugdíjazását kérő Gaál Miklós utóda volt a mérnökkar élén. Szeged feladása után az aradi vár erődítési terveinek a felülvizsgálatával bízták meg. Erről és a szükségesnek talált intézkedésekről augusztus 7-én tett jelentést a hadügyminisztériumnak. Utolsó megbízatása egy híd létesítése volt Lippa és Radna között. A szemrevételezés és a tervek elkészítése után a kivitelezést Fischer Antal századosra bízta. Az utolsó napokat Aradon töltötte. 67 A déli magyar hadsereg augusztus 9-i temesvári veresége után az aznap Aradra érkező Görgei a további küzdelmet értelmetlennek tartotta. Az augusztus 11-i haditanács hasonló álláspontra jutott és elhatározták az oroszok előtti fegyverletételt. A világos felé elvonuló sereghez csatlakozott Török is a Hadügyminisztérium személyzetével, így augusztus 13-án ő is az oroszok fogságába került. Azzal, hogy mit jelent az osztrákok fogságába kerülés, tisztában volt. Erre utal az a kijelentése, amelyet akkor tett, amikor megbízták a szegedi sáncok elkészítésével: „Amennyiben lehet, ezen 80 - 100 ezer emberre kiszámított sáncokat rendezni fogjuk, de ha megbukunk, felakasztanak. " 68 Valószínűleg ő is hitte, hinni akarta, hogy az oroszok garantálják az életüket. Ebben csalódnia kellett. Az oroszok augusztus 17-én Gyulán a többi tábornok társával együtt átadták az osztrákoknak. 65 OL H 2 OHB 1848:2530, OL P 295 Görgey 42. cs. b/44, HL 1848/49 31/384, 36/64, 36/65, 36/121, VIDOS Géza 1941: 36. o. 66 VIDOS Géza 1941: 39-40. o. 67 OL H 2 OHB 1849:9513, HL 1848/49 42/147, VIDOS Géza 1941: 40. o. 68 GELICH Richárd 1882-1889: III. k. 343. o.
