Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)

Komáromba. A Jeszenákkal kialakított együttműködésről Török elismerően nyilatkozott Kossuthnak is február 5-i jelentésében. Ebben ugyan Pozsony és Esztergom vármegyék kormánybiztosává kérte kinevezni, de a dátumból, s leírtakból arra következtethetünk, hogy ezzel kívánta Jeszenákot kárpótolni, aki sértve érezhette magát Puky kinevezésével.

33 Komáromba megérkezve Puky aggasztónak találta a helyzetet, melyről február 14-én jelentést írt Kossuthnak. Ebben lesújtóan nyilatkozott Törökről: „...tudományosan mívelt katona, s véleményem szerint jó hazafi is, de annyira gyáva, hogy a dolgok legkisebb komoly állása úgy megzavarja, hogy eszét vesztve valóban megbetegszik, s éppen a veszély pillanatában, ahol reá legtöbb szükség van, más gyámolítására van szüksége. " Kérte Kossuthot, hogy váltsa le a várőrség parancsnokát, Kosztolányi Mór ezredest, s nevezze ki a helyébe Klapka Györgyöt. Ezen túl szükségesnek tartotta Thaly Zsigmond őrnagyi kinevezését is az erődítési igazgatósághoz, hogy megtudhassák a vár azon vélt titkait, amit Török elhallgat a védők elől. Jelentésében eltúlozta a Nádor-vonal korábban már tárgyalt esetleges feladását is. A problémák felsorolása után arra kérte Kossuthot, hogy küldjön egy határozott felszólítást a vár haditanácsához, hogy az elfogadja ellenőrzési jogkörét.

34 Puky jelentésével Nagy Dániel futár február 15-én indult el Debrecenbe. A helyzetet jól tükrözte, hogy a haditanács külön futárokat (Paczolay és Rápun századosok) menesztett az OHB székhelyére. Puky és a haditanács futárai február 22-én érkeztek Debrecenbe. Kossuthban Puky jelentése nagy aggodalmat keltett. A Komáromból érkező tudósítás egybeesett az eszéki vár kapitulációjáról vett hírrel. Eszék tisztikara - Friedrich Eder vezérőrnaggyal az élen - a kilátástalannak vélt hadi helyzetben, a Tiszántúlra szorult kormányzattól elvágva, különösebb ostrom nélkül február 13-án feladta a várat. A hasonló eset elkerülésére Kossuth Pukyt felruházta a felállítani rendelt várvédelmi tanács ellenőrzési jogával, vésztörvényszék felállításával, a gyanús személyek leváltásával és eltávolításával. Klapkával kapcsolatban azt írta Pukynak, hogy a Felső-tiszai hadtestet harcképessé tevő ezredes nélkülözhetetlen csapatainál, ezért „ öt nem köldhetem, hanem gondom leend, mihelyt lehet egy alkalmas és várerősítési tudományokban jártas egyént küldeni. "

35 A haditanács követei által vitt jelentések nem érintették az új kormánybiztos személyét. A felterjesztett jelentések a vár szükségeire vonatkoztak, illetve beszámoltak a várőrség tevékenységéről. Török egyik február 9-i jelentésében megköszönte saját és társai nevében az előléptetéseket. Beszámolt Majthényi azon kéréséről is, hogy az a városban kíván maradni, nehogy az ellenség kezére kerüljön. A felterjesztett jelentések között volt a már említett Br. Jeszenák János tevékenységéről beszámoló levél is.

36 Kossuth döntéseiről február 22-én tájékoztatta Pukyt és a vár haditanácsát. Az utóbbit kitartásra biztatta azzal, hogy miután a magyar hadsereg ellentámadásra koncentrálja erejét, a császári csapatok zömét magára vonta, s így Komáromot nem fenyegeti túlerejű támadás. Biztatásnak szánta azt is, hogy árulást nem tud feltételezni róluk. Ugyanakkor értesítette a haditanácsot Puky felügyeleti jogköréről valamennyi védelmi kérdésben. „Jól értsen meg a tisztelt haditanács. A kormánybiztos nem várparancsnok, nem seregvezér, nem térparancsnok, nem katona, hanem felügyelő ellenőr, a kormánynak képviselője, kinek joga és kötelessége mindent tudni, ami történik, ami céloztatik; kinek joga és kötelessége eltávoztatni mindent, ami a várnak a nemzet számára biztosítására nézve veszélyes lehetne; megtétetni mindent, 33 OL H 2 OHB 1849:2695., 2697. 34 OL H 2 OHB 1849:3600. 35 OL H 2 OHB 1849:2413, 3600, 4207, 4364, SZINNYEI József 1887: 76, 416. 36 OL H 2 OHB 1849:2688-2695.