Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Csikány Tamás: Csikány Ferenc, a gyöngyösi nemzetőrség parancsnokának segédtisztje, honvédszázados
A szolnoki ütközet, 1849. március 5. Ezt követően a zászlóalj részt vett a március 5-i szolnoki ütközetben. Ebben az ütközetben két magyar hadosztály megverte a Szolnokot megszálló osztrák csapatokat. A 6. zászlóalj a Tisza-hídon keresztül sikeresen támadott. A következő hetekben a zászlóalj - a egész magyar sereghez hasonlóan - szinte állandóan menetben volt. Március utolsó napjaiban azonban a fősereg már együtt állt Gyöngyös környékén és megkezdhette fényes tavaszi hadjáratát. A 6. zászlóalj az I. hadtest Dipold-dandárának állományába tartozott. Ezekben a napokban a zászlóalj parancsnoka Szálkai Gergely százados lett. A magyar fősereg - Görgei Artúr tábornok irányításával - Jászberény - Nagykáta irányba vonult. Az elővéd dandár feladatát a Dipold-dandár látta el. Április 4-én érkezett a dandár három zászlóalja - közte a 6. zászlóalj - Tápióbicskéhez. A felderítés nem tudta jelenteni, hogy a faluban van-e ellenség és a szembejövő parasztok, helyi lakosok is kétes információval szolgáltak. E szerint legfeljebb csak málhás szekerek voltak a faluban csekély kísérettel. A dandárparancsnok mindenesetre elrendelte a zászlóaljaknak az osztály harcalakzatok felvételét és a falu meglepetésszerű elfoglalását. Az ezt követő eseményekre a zászlóaljparancsnok a következőképpen emlékezett: