Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hermann Róbert: Poeltenberg Ernő, a szabadságharc tábornoka

A Poeltenberg-hadosztály Szentistvánon és Ivánkán át Poroszló felé tartott. Görgei azt a parancsot kapta, hogy az itteni átkelőt okvetlenül tartsa, azonban olyannyira fenyegetettnek érezte állását, hogy március 2-án és 3-án csapataival elhagyta Poroszlót, s visszavonult Tiszafüredre.

58 Március 3-án a sereg tisztikarában már komoly elégedetlenség mutatkozott Dembinskivel szemben. Ezért Görgei - Klapka és hadosztályparancsnokai kérésére - összehívta a sereg tisztikarát, s tanácskozásukra meghívta a seregnél tartózkodó Szemere Bertalan főkormánybiztost, az OHB tagját is. Görgei, Klapka és Répásy Mihály (a II hadtest parancsnoka) kérték Szemerét, vegye rá Dembifiskit haditanács tartására s szándékainak közlésére. A fővezér azonban nem volt hajlandó erre, így Szemere leváltotta őt a fővezérségről, s azt a rangidős tábornokra, Görgeire ruházta. Beniczky Lajos visszaemlékezései szerint Görgei hadosztályparancsnokai közül Poeltenberg, Aulich és Kmety egyetértettek Görgei eljárásával, s támogatta azt Gáspár András ezredes is.

59 Szemere döntését a táborba érkező Kossuth is megerősítette, de Görgeit csak az I., II. és VII. hadtestek főparancsnokává nevezte ki. Március 8-án az erdélyi kivételével valamennyi magyar haderő fővezérévé Vetter Antal altábornagyot, a hadügyminiszter helyettesét és a magyar táborkar főnökét tette meg. Március 8-án Poeltenberg Csegéről jelentette a járőrök kiküldését és az előőrsök kiállítását a Csege - Ároktő és Tiszakeszi közötti Tisza-szakaszon. Megjegyezte, hogy az ellenség könnyen helyreállíthatja az ároktői átkelőt, s hogy a polgári hidat valószínűleg elbontották.

60 Vetter terve az volt, hogy Görgei VII. hadtestét Miskolcon át Gyöngyös felé küldi azzal a célzattal, hogy a cs. kir. fővezért bizonytalanságban tartsa a maga szándékairól, s ezalatt a másik három (I., II., III.) hadtestekkel Cibakházánál átkelve megpróbál a cs. kir. főerők oldalába kerülni. Görgei a maga hadosztályaival meg is indult. Először Csegénél akart átkelni, de az esős idő miatt Tokaj felé kellett kerülnie. Poeltenberg hadosztálya 13-án érte el Tokajt, majd Szerencsen át 16-án érkezett Miskolcra. 17-én Harsányon és — a helység szűkössége miatt — Vattán szállásolta be, s mindkét község előtt kiállította az előőrsöket.

61 Innen az Ábrányon és Tardon át Mezőkövesdre vonult. Március 19-én innen jelentette, hogy a beérkezett hírek szerint 18-án Hevesről ellenséges lovasság és gyalogság érkezett Besenyőre, s további erősítéseket vár, illetve hogy az ellenség Kömlőn, Átányon és Hevesen áll.

62 A hadosztály 20-án továbbindult Makiárra. Az esős-szeles tavaszi időben Poeltenberg megfázott, s lázas betegként ágynak esett.

63 Március 21-én Erdőtelekről küldött két jelentést. Közölte, hogy az ellenség visszavonult, s Gally főhadnagy Hevesen hét foglyot ejtett s két szekérnyi húst zsákmányolt. Az ellenség Jászárokszállás felé vonult, ahol bizonyára egy tábor van.

64 Március 22-én Görgei meg akarta támadni Hevest, de a szembenálló Ramberg-hadosztály időben visszavonult Jászárokszállásra. Poeltenberg ezen a napon Erdőtelken volt hadosztályával, s azt jelentette, hogy az ellenség jelentős erővel Pestről Gödöllő felé vonul.

65 58 Uo. 287-295. 59 BENICZKY Lajos, 1924. 283. A Tiszafüreden történtekre ld. BORÚS József, 1975. 308-323. 60 MOL Görgey-lt. Iktatókönyv. No. 651, 653. 61 Uo. No. 665, 671. 62 Uo. No. 750, 751. 63 Poeltenberg - Üchtritz, Maklár, 1849. márc. 20. MOL Görgei-ir. 1. doboz. 64 MOL Görgey-lt. Iktatókönyv. No. 753, 755. 65 Uo. No. 697.