Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Adatok a Mátra Múzeum történetéhez

munkát a megyei tanács időnként gépkocsival segítette, de általában enélkül jártunk. Feljegyzéseim szerint az én részvételemmel folyt ez a munka Abasár, Visonta, Markaz, Domoszló, Atkár, Gyöngyössolymos, Nagyréde, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Szűcsi községekben. A tárgyak megszerzése mellett mindenütt fényképeztem is, minthogy abban az időben nem volt a múzeumnak hivatásos fényképésze." A képekre nagy szükség volt a kiállításon és sokat be is mutattunk. Gyűjtőmunkánk értékes eredményét képezte az Atkáron vásárolt férfi kosztüm, a gyöngyöspatai női ruha, vagy a Markazon gyűjtött facsavaros prés. A múzeum egyik termét Vargha László elgondolása szerint jórészt a népi építészet bemutatására szántuk. Ezt tanította a Műegyetemen, Gyöngyösön pedig hozzáértő, lelkes tanítványaival kezdett a kutatásba. Ebben magam is részt vettem, mert akkor már megindult a megyei műemléki topográfia adatgyűjtése és tagja voltam a munkaközösségnek. A műegyetemi csoportot Gilyén Nándor mérnök vezette és ő maga is dolgozott ebben az évekig tartó munkában. A népi építészeti vizsgálatok a kiállítási tématerv (később: forgatókönyv) alapján indultak meg. Vargha László 1955. június 9-én már jelzi annak lehetőségét, hogy néhány hallgatóval augusztus folyamán a kiállítás igényeit is szemmel tartva felméréseket végez Gyöngyösön és környékén. A kiküldetési és felmérési költségekkel végig nehézségek voltak, csak időnként fedezte ezeket a megyei tanács és a minisztérium, illetve szűkös keretéből az egri múzeum. A felmérési rajzok kihúzása, elkészítése kiállításra alkalmas formában, további kiadásokat jelentett. Vargha Lászlóval közöltem, hogy ezt megelőző kutatásaim szerint a környék falvaiban mely épületeket szükséges felmérni, dokumentálni. 1956 júniusára ezek a dokumentációk elkészültek, majd a munkát folytatni lehetett: Bencsik József hallgató és Gilyén Nándor, valamint Rath György mérnökök Gyöngyöstarjánban és Markazon dolgoztak tovább. 12 A kiállítás előkészítése, rendezése A kutatás, a műszaki dokumentáció felhasználásával modellek és perspektivikus rajzok készültek, ezek kivitelezésére március 30-án adtam megbízást a minisztérium rendelkezése alapján. A számlát nekem kellett igazolni, de a Múzeumok Központi Igazgatósága egyenlítette ki.

13 Még egy modellt terveztünk be a mátrai szénégetésről, amit Szilvásváradon rendeltem meg Simon Károly művészkedő erdésznél, aki már korábban készített egyet, s nagyobb méretben újra ezt faragta meg. Díjazása az előbbiekéhez hasonló módon történt. A kiállításrendezés előkészítéséhez tartozott a tárgyak preparálása, illetve restaurálása, konzerválása. A munkát részben a fővárosi szakemberek, részben az egri múzeum restaurátora, Horváth János végezte. A gyöngyösi Mátra Múzeum első állandó kiállításának ünnepélyes megnyitására 1957. július 21-én került sor, bár ez az időpont sokáig bizonytalan volt és a tervezésben többször is változott. Példa erre egy eset, amelyet egy 1956 augusztusában lezajlott levélváltás őrzött meg. Boros István, a Természettudományi Múzeum főigazgatója értesített arról, hogy az egyik országos napilap szerint a Mátra Múzeum szeptemberben nyílik meg, s ez meglepte őt, mert a forgatókönyvet nem is látta, pedig ennek véleményezése kötelessége lenne. Szinte 11. -A több száz fényképnegatív az egri múzeumban van leltározva. 12. Az építészeti kutatás lefolyását, nehézségeit lásd Mátra Múzeum Adattára. 13. Részletezését lásd Mátra Múzeum Adattára.