Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Adatok a Mátra Múzeum történetéhez

bői Nagy Gyula segítette. A minisztérium intenciója szerint Gyöngyösön "komplex kiállítás" volt készülőben, amelynek tématervét egy időben, "kollektive" kellett megírni, de az egész anyag összeszerkesztését az én feladatommá tették. Határidőt is kaptunk, ez 1956. augusztus 31. volt. A kiállítási program, amit "tématervnek" neveztünk, két szakaszban készült el. Előbb a minisztérium kiadta ennek elkészítését a Természettudományi Múzeumnak, majd ezt az 1955 májusa előtt írt programot küldték el nekünk és ezt előbb Bakó Ferenc, majd Vargha László véleményezte. A minisztérium azzal az óhajjal küldte meg számomra a kéziratot, hogy "jó helyi ismeretek birtokában tegye alapos megfontolás tárgyává a .... tématerveket és .... bőséges kiegészítését végezze el.". Ez hamarosan megtörtént és észrevételeinket (Bakó Ferenc és Vargha László) is megtettük.

10 A természettudomány szerepét kihangsúlyozó Tervezet és a két megjegyzés összevonásából alakult meg az a forgatókönyv, amely a Mátra Múzeum első állandó kiállításához vezérfonalként szolgálhatott. A szöveg azonban menet közben többször változott úgy, ahogyan a betervezett, kiállítandó tárgyak, elemek is cserélődtek. Ezekre még a munka utolsó hónapjaiban is sor került. Legelőször oly módon, hogy Boreczky László, a kiállítás művészeti-műszaki rendezője és a kiállítási csoport vezetője a helyszínre érkezett, s a vele történt megbeszélés lényegében átdolgozta a forgatókönyvet. Májusban alakult ki a 3. terem képe, amit erősen befolyásoltak a még munkában lévő népi építkezés tárgyai, a kutatás eredményeit ábrázoló rajzok, modellek. Itt Gilyén Nándor építészmérnökkel kellett egyeztetnem. Az 5. terem berendezése közös munkám volt Vincze Istvánnal, s a forgatókönyvet még rendezés alatt is vitattuk és csak akkor véglegesítettük. A megnyitás előtti héten tisztáztunk Vargha Lászlóval is néhány kérdést az építkezési teremről; Dobrovits Aladárral, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetőjével pedig, aki szemmel kísérte a rendezést, a Mátra Múzeumot érintő szervezeti kérdésekről is folytattunk tárgyalásokat. Tárgyak gyűjtése 2. A kiállítási anyag - tárgyak, dokumentumok, fényképek - gyűjtése a minisztérium intenciói alapján 1956-ban irányításommal és részvételemmel kezdődött, de nagyobb erővel csak 1957-ben tudtuk folytatni. (Nem szólok most a természettudományról: e tárgyak összeválogatása a fővárosi kollégák, helyből pedig Nagy Gyula munkája volt.) Gyöngyösön a szükséges helytörténeti és néprajzi gyűjtésben szintén ő volt segítségemre, de hasznos tanácsokkal szolgált Vargha László és a gyöngyösi tanár, Kecskés Péter is, aki a szőlészeti, borászati terem berendezéséhez adott segítséget. A városban fellelhető, muzeálisnak tekintett népi tárgyak között talán legjelentősebb az ezüstös-nek nevezett férfi dolmány, amit korábban a szőlőműves társulat tagjai viseltek ünnepélyes alkalmakon és ezekből sikerült néhányat felkutatni, a múzeum számára megszerezni és nekem lefényképezni. Ugyancsak a társulati emlékek közé tartozik az a helyi készítésű, több kis bögre, amit a társulati tagok összejöveteleken borozgatásra használtak. A falvakon lefolytatott néprajzi gyűjtésben többször részt vett Vincze István, a szőlőművelés kutatásának szakértője és szinte minden kiszálláson részt vett Nagy Gyula, akinek majdnem minden faluban voltak kapcsolatai a nevelők és a vadászok között. A 10. A Tervezetet és az észrevételeket lásd a Függelékben: 3. sz. 370