Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

hanem szeptember l-jétől Cseres János vb elnök megbízta a sástói, járási Mátrai Tájmúzeum szervezésével. Ugyanis Cseres a gyöngyösoroszi Molnár Antal, a gyöngyössolymosi Neményi János, a visontai Berzsenyi Béláné és az atkári Bodó Antal községi vb-elnökökre hivatkozva e települések és vélhetően a járás többi településeinek anyagi felajánlásával megvalósíthatónak vélte a mátrai tájmúzeum létesítését is. Gyanítjuk, a Népművelési Minisztériumnak (NM) a Mátra Múzeum hivatalos névhasználatára vonatkozó leirata is közrejátszott Cseres tiszteletre méltó elképzelésében, amely csak Gyöngyös nevét engedélyezte a JÁRÁS feltüntetése nélkül.

183 E nemes versengés a város és a járás között nem volt a múzeumügy rovására, ellenben Nagy Gyulát még jobban megterhelte. Ezért Heves Megye Tanácsa V. B. Népművelési Osztályának (HMT NO) vezetője, Szőllősi Gyula két tanárnak órakedvezményt adott, akik a tájmúzeum előkészületeiben Nagy Gyulát segítették.

184 Az egri Dobó István Múzeum munkatársai eddig is számos tanáccsal látták el Nagyot. Támogatásuk 1952/1953-tól állandósult. A járás 1955 őszén arra kérte az egri múzeum igazgatóját, engedje néhány hónapig Galván Károly muzeológust a tájmúzeum előkészületeinek segítésére.

185 Azonban mielőtt a járás megkapta a kért személyes támogatást, novemberben az NM értesítette a járást, állítsa le a mátrai tájmúzeum szervezését. így a muzeológus gyöngyösi küldetésére már nem volt szükség.

186 Viszont a Dobó-múzeum, illetve igazgatója, Bakó Ferenc már a Mátra Múzeum megnyitásán fáradozott. Meg is írta Nagy az NM-be küldött egyik jelentésében: „Amit Bakó Ferenc a múzeumunk érdekében tesz, az több a segítőkészségnél. Múzeumunk ügye... szívügyévé lett."

187 Az 1955. év újabb sikereket hozott. Már volt állandó épülete a múzeumnak, és az NM a jogi létét igazoló működési engedély kíséretében a körbélyegző használatához is hozzájárult.

188 A múzeumot csak azért nem lehetett még abban az évben megnyitni, mert az Orczy-kastély belső helyreállítása elmaradt. 1956. február l-jén Nagy ismét folytatta a városban és a járásban a gyűjtést. Tavasszal a járás a tájmúzeum létesítését anyagiakkal segítő községek megajánlását a Mátra Múzeumnak engedte át. A nyár a nyitás közvetlen előkészületeivel telt el. Bakó hetenként jött Gyöngyösre, vagy utazott Naggyal a minisztérium múzeumi osztályához tanácsokért, vagy pénzsegélyért. Április 11-én a város és a járás vezetői már a nyitás őszi időpontját egyeztették.

189 A kastély belső helyreállítási munkálataira a járás községei 74 000 Ft-ot szavaztak meg a korábbi felajánlásaikon túl. A nyitás előkészületeiről a megyei újságban ismertető jelent meg.

190 Nagy a nyáron 6000 röplapon a múzeumi szervező bizottságból 1956. május l-jén alakult Múzeumbarátok Körének nevében felhívást küldött a gyöngyösi járás és a Mátravidék községeibe, hogy minél többen támogassák a Mátra Múzeumot tárgyakkal, muzeális értékű emlékanyaggal. Októberben még az Állami Pedagógiai Főiskola történelem, földrajz és 183 MM HA, Múzeumi különgyűjtemény, az NM 1955, ápr. 12 (?) leiratai és Nagy Gyula, 9-H-GY/1955-IV. sz., Budapest, 1955. máj. 9.(?) múzeumszervezö megbízása Darvas József miniszter nevében (olvashatatlan aláírás). 184 MM HA 1955. okt. (?) 185 MM HA az 1955. évi járási vb elnöki átiratok, 89. sz. 186 MM HA 93. sz. GALVÁN Károly az ügyről nem tudott. GALVÁN Károly közlése. 187 MM HA 94. sz. NAGY Gyula: A Mátra Múzeum eddigi munkálatai. Beszámoló az 1952-1955 közötti időszakról. Gyöngyössolymos, 1956. jan. 14. 188 MM HA az M/H-GY/21. sz. működési engedély az alapítás évét 1951-ben, jellegét pedig helytörténeti múzeumként jelölte meg. 189 MM HA 95. sz. és NAGY Gyula közlése. A Magyar Dolgozók Pártja Gyöngyös Városi Bizottságának egyik politikai munkása, Nagy József a nyitás napját november 7-re javasolta. 190 Népújság, 1956. aug. L, 3. Gyöngyösön ősszel megnyílik a Mátra Múzeum