Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában

Az alábbiakban ismertetett várak részletes felmérését 1990 - 1994 között végeztem el. E közlemény fő célja e felmérések közreadása. Domoszló - Oroszlánkővár (1. kép) Egy korai említése

9 után Szederkényi Nándor,

10 majd a megye monográfiája foglalja össze a várra vonatkozó adatokat." Pásztor József is említi többször, 1933-ban a történetét ismerteti részletesen, de szövegéből kiderül, hogy a helyszínen nem járt.

12 A vár történetének leírásával később is találkozunk.

13 A történeti adatok mellett a romokat röviden,

14 majd kissé részletesebben

15 csak az újabb időkben írták le. Dénes József 1980-1983 között járt a várban, ő az első, aki részletesen és szakszerűen leírta, vázlatos felméréssel összekapcsolva.

16 Az „Oroszlánhegyet" 1289-ben említik először, magát a várat 1325-ben, de mivel az első említésnél a ,,hegy"-hez tartozó birtokról van szó - mint azt Dénes József megállapította valószínű, hogy a vár is állott már akkor. A Kompoltiak vára volt. A XV-XVI. századból is több adatot ismerünk a várral kapcsolatban. Utoljára 1570-ben említik, amikor Török Ferencet (az előző birtokos Országh-családból származó Borbála férjét) iktatták be a várba és birtokaiba. Utolsó adatunk 1607-ből származik, amikor még 50 hajdú őrizte a várat.

17 Ez-után többet nem említik. Az Oroszlánkő (vagy Oroszlán) várának hegye (601,2 m) Domoszlótól északészaknyugatra 5,5 km-re van. A Kékestől keleti irányba kiinduló mátrai főgerinc hegyeinek egyike. Oldala körös-körül igen meredek, csak a nyugat felől csatlakozó keskeny gerinc felé enyhébb a lejtő. A vár az egész hegytetőt magába foglalja. A vár központja hosszúkás, ovális alakú. Pereme többnyire jól megállapítható.. Bizonyára fal vette körül, de ebből ma már csak a déli oldalon van egy alig 2 m hosszú, 0,5 m magas falcsonk, vastagsága kb. 1,20 m. A vár egész felülete erősen bolygatott, több nagy gödör, illetve földhányás teszi egyenetlenné. Hossza 33, legnagyobb szélessége lóm. A várat árok veszi körül. Ebben több, felülről lezuhant faldarab és nagy mennyiségű épülettörmelék van, tehát erősen feltöltődött, eredeti mélységét, alakját csak ásatással lehetne megállapítani. A nyugati oldalon a kőzetbe vágott, függőleges sziklafalak jelentik az árok két oldalát. Mivel az épülettörmelék nagy mértékben beborítja a vár oldalát, lehetséges, hogy sziklába vágott függőleges árokszél máshol is előfordul. Az árok szélessége a két sziklafal között 7, a többi helyen 15-24 m között váltkozik. Mélysége, jelenlegi, erősen feltöltődött állapotban is 6-8 m körüli. A vár két hosszanti oldalán az árkot külső sánc kiséri. A délnyugati és északkeleti széleken azonban a hegy természetes domborulata szükségtelenné tette mesterséges sánc készítését. 9 FÁY András 1819. 4. 10 SZEDERKÉNYI Nándor II. 1890. 103-104. 11 130ROVSZKY Samu 28, 436. 12 PÁSZTOR József 1911. 9. sz., 1929. 83., 1933. 4, 8, 105-110. 13 Heves megye műemlékei 1. 1969. 607-608. - FÜGEDI Erik 1977. 173. - ENGEL Pál 1977. I38.-GYÖRFFY György 1987. 120. 14 Vártúrák kalauza 1. 1975. 1 19. 15 KISS Gábor 1984. 217-218. 16 DÉNES József 1984., 1985. 86-87., 1990. 42-43. 17 BENDA Kálmán 1983. 58.