Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása

4. ábra. Gyöngyös III. katonai felvétele, 4864/3c szelvénynegyede (1883) Egy településnek a létrejötte folyamat eredménye, növekedésének pedig a természetes tájelemekhez kell igazodnia. Gyöngyös völgyi település, E-on és K-en hegységkerettel. Az Árpád-kori falu helye, valamint a településkezdemény a Gyöngyös (Nagy) patak bal partján, a mai belváros területén keresendő (5. ábra). Eredetileg orsós falu volt, a Szent Bertalan templom körüli kiszélesedéssel, és későbbi növekedése után érte el a település a Mérges patakot (Belső-Mérges).

76 Irányítással történő, tervszerű népességnövelésére, a telepítésre

77 már a XIII. században vannak utalások. Feltehetően szőlőtelepeseket telepítettek (a Csobánkák) Gyöngyösön, amely valószínűleg településnövelő tényező lett. Ettől az időtől tehát nagy valószínűséggel telepített faluval kell számolni Gyöngyös esetében és nyomásos gazdálkodással, mai a telepített falvak jellemzője volt.

78

. Ekkor már kidomborodik az a városképző funkció, amely várossá tette a települést. Az akkori területi elhelyezkedésre és kiterjedésre az 5. ábra utal.

79 Az ábrán a területnövekedés első, rekonstrukció segítségével igazolható periódusa fogható meg. Tehát a város a XIV. század elejére, a IX-XI. század közötti, valószínűleg csak részben spontán településből, telepített faluvá vált. 76 DRASKÓCZY István 1984. 96. 77 MENDÖL Tibor 1938. 314. 78 DRASKÓCZY István 103-104. 79 DRASKÓCZY István 96. Az Árpád-kori falu valószínűsíthető területét a szerző rekonstrukciója alapján jelöltük ki.