Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása

ményezte, hogy a század végére az addigi lendületes fejlődés megakadt.

61 Bár a vasút a kereskedést segítette a kereskedelem hatóköre nem változott, csak a vonzáskörzetet szolgálta. Mindezen tényezők a század végére visszavetették a fejlődést.

62 A kedvezőtlen tendenciák ellenére egy területen mutatkozott fejlődés, a város piaci városból kereskedő várossá vált.

63 A XÍX-XX. század fordulóján Gyöngyös nagy fa- és fűrészipari központ.

64 A XLX. századi megyében Gyöngyös volt a zsidóság regionális egyházi, gazdasági, kulturális központja, amely nem kis mértékben hatott a kereskedelmi és pénzügyi viszonyokra.

63 A II. katonai felvétel 1852-55-ben kastélyt (Sehl.), a városon kívül Alaunbad-ot (timsós fürdő) jelöl (3. ábra

66

). A III. katonai felvétel jelöl postahivatalt személyszállítás nélkül, vasúti megállóhelyet (H. St.=Haltestelle, 4. ábra). A XX. század alapvető változásokat hozott a város életében. 1920-ban a lakosság 23 %-a élt iparból.

67 Az 1920-30-as évekre Amerikából származó, a fertőzéseknek ellenálló direkttermő tövekkel, szakképzett szőlészek segítségével újraültették a város múlt században elpusztult szőlőterületeit.

68 A meghatározó gazdasági profil így továbbra is a szőlő- és bortermelés maradt.

69 A szocializmus korszaka Gyöngyös jogilag 1950-1954 között város, 1954-1971-ben járási jogú város, 1971— 1990-ben város.

70 A város gazdaságában 1945 után az iparfejlesztés került előtérbe, a legkülönbözőbb ágazatokban (magasépítő, ércbánya vállalat, fém- és fatömegcikk, mikroelektronika, szerelvény- és gép, váltó- és kitérőgyártó, hőerőmű, cipész, szabó, szesz- húsfeldolgozó, malom, tejüzem).

71 A szocialista időszakban a lakosság közel fele az iparban dolgozott.

72 A mezőgazdaságban a szőlő- és bortermelési profd mellé a dísznövénykertészet és a primőr zöldségtermesztés fejlődött ki.

73 A mezővárosok lényegét a funkcióváltás határozza meg, amely a mezőgazdasági és az ipari ágazatok között következik be. Ez a váltás Gyöngyösön a szocialista korszakra esett. Mérvadó szakvélemények szerint a legnépesebb vidéki városok nagy része azonban továbbra is mezőváros maradt. A 80-as években az agrár-ipari integráció bővítette az élelmiszergazdasági szektor foglalkoztatási képességét.

74 61 SEREG József. MOLNÁR József (Szerk.) ! 990. 21. 62 MOLNÁR József 1990, 49. 63 SEREG József, MOLNÁR József 1990. 21-22., 49. 64 FRISNYÁK Sándor 1990. 149. 65 HORVÁTH László 1995. 71. Eger megtiltotta az eretnekek és a zsidók betelepülését 1840-ig. 66 Sajnálatos, hogy a II. katonai felvétel rossz minőségű, de amiért felhasználtuk annak oka az, hogy a város kontúrjait kitűnően mutatja és a mi vizsgálódásunk szempontjait szolgálni tudja. A város belterülete azért láthatatlan, mert a piros színt, amivel a belvárost jelölték a fekete-fehér fotó nem tudja visszaadni. 67 MOLNÁR József 1990. 51. 68 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 29. 69 SEREG József, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 27. 70 KOVÁCS Béla 1991. 84. 71 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 34-37. 72 MOLNÁR József 1990. 51. 73 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 30. 74 ENYEDI György 1982. 12-13., 17.