Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Molnár József: Gyöngyös településszerkezete

7. kép Gyöngyös látképe 1996. Fotó: Adamik Miklós szabályozás célja, hogy kisebb telkeken is lehessen építkezni. A terület a Vachott Sándor utcától északra van, keleti határa a Petőfi, az Epreskert, újból a Petőfi utca, a Gyöngyössolymosi határig.

131 A Nagypatak északi része és a Pesti út keleti oldalának részletes rendezési tervét 1997. május 8-án tárgyalta Gyöngyös város Önkormányzati ülése, melyet elfogadtak. Szólni kell a városon évszázadokon keresztül átvezető országos főútról, melynek nyomvonala időszakonként változott. Gyöngyös az Alföld, és az Északi Középhegység találkozásánál kialakult vásárvonalon fekszik. A Budáról Kassán keresztül Lengyelországba vezetői országos kereskedelmi útvonal már a XIV század végén érintette Gyöngyöst. Ez az útvonal a Nagypatak keleti oldalán, nagyjából a mai út nyomvonalában átment Gyöngyöspüspöki falu határon a mai Pesti úton, ez a mai Jókai (egykori Csapó) utca végénél érte el Gyöngyöst. Ezután az út végig vezetett a Jókai úton, melynek a Fő tér is része volt, a Szent Bertalan templomig, itt keletre fordult, és a mai Szent Bertalan és Kossuth Lajos (az egykori Bene) utcán végigmenve a Szent Erzsébet templom körül ért az utca végére. A városból kiérve, a mai Kossuth Lajos utca vonalában hamarosan elérte a Szurdokpartot, melyen felkapaszkodva vezetett Eger, Kassa, Lengyelország felé. A XIX. század elején az országos útvonal Gyöngyöspüspöki falu szélénél, a Jókai út 131 NÉMETI László Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal Gyöngyös Város főépítésze közlése alapján