Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Molnár József: Gyöngyös településszerkezete

Pesti út a tervezett vasútállomásig (szemben képzelték el a Strand régi bajáratával): Nyugaton: a Püspöki határ, Keleten: a Külső Mérges patakon túl a Karácsondi út. 5. Gyöngyös város rendezési terve Keleti rész: Budapest, 1941. március 7. Nagyméretű térkép, nyugati határa az Adóhivatal, Keleti a Külső Mérges patak, végeredményben a város keleti része a Vasútállomástól az Adóhivatalig. 6. Gyöngyös város általános rendezési terve, Budapest 1946.- október 31. Észak-déli irányban a Papföld utcától a város déli részén tervezett vasútállomásig: Keleten a határ a Külső Mérges patak, nyugaton a Deák Ferenc utca a betervezet Határ utcáig.'

11 Gyöngyös város képviselő testülete az 1937. március 1-i ülésén megvásárolta a város részére 240.000 pengőért az Orczy kastélyt, melyet 10 év alatt kellett kifizetni. A vételár fedezésére a villanyfogyasztás egységárát fél fillérrel kívánták felemelni, és a Járásbírósággal, (a Városi Bíróság Kossuth u. 44.) szemben lévő vásárteret 52 részre kívánták porciózni házhelyek céljából, közel 150.000 pengő értékben."

2 A vásártér beépítési tervét már 1935ben elkészítette Warga László. Már 1936-1937-ben felépítették az OTI palotát. (Kossuth u. 37-39.) és körülötte megkezdődött a magánházak építése, a Kossuth u. 53. földszintes házat 1942-ben a Kossuth u. és Egri út sarkán lévő kocsmát 1943-44-ben építették."

3 1941-ben 14, 1944-ben 10 ONCSA házat építettek az Érsekfóldön a szegényekre gondolva, a mai Esze Tamás, Attila, Lehel út környékén."

4 A második világháború idején a városunkért vívott harcokban - 1944. november 18-19.Gyöngyös sok kárt szenvedett. 1944-ben Gyöngyös lakóházainak a száma 3.663 volt (ebbe beletartozott Mátrafűred is), volt még 65 középület is. A 3.663 épületből 2.549 ház sérült meg, helyrehozhatatlan kárt a lakóépületek 2%-a szenvedett. A megsérült házak 40% kijavításához ács, tetőfedő, és bádogos munka kellett

115 A megsérült házak helyreállítása 2-3 év alatt megtörtént, de voltak olyanok melyeket lebontottak. A Kertész-féle nagyméretű 2 emeletes lakóházat 1947-ben Gyulavári István kőműves és Juhász István fűszerkereskedő megvette, a benne lévő építőanyagokért lebontották, s helyébe a ma is meglévő két kis földszintes házat építették a Zrínyi u. 10., és a Tavasz u. l.szám alatt.

116 Warga László 1946. október 31-i Gyöngyös város általános rendezési tervében a déli városrészben tervmódosítást hajtott végre. A tervezett vasútállomás előtti teret utcákra bontotta, földszintes, és kétszintes családi házakat, közelében a mai Jószerencsét utcától délre magas épületeket tervezett. "

7 A tervet később módosították. Az 1950-es években megkezdték Gyöngyös iparosítását. 1950-195l-ben megépítették a MÁV Váltó- és Kitérőgyár gyöngyösi gyáregységét. 1951-ben megkezdték a Pipishegyen a Szerszám és Készülékgyárat, és ugyanezen évben a XII. Akna építését. 1953-1955-ben a Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalat is elkészült.

118 A nagyvállalatok munkásai részére lakásokat kellett építeni. Az eddigi magánépítkezést főként a Papfóldön, nagyarányú állami lakásépítkezés váltja fel, melynek jó része a déli térségben, az Érsekfóldön valósult meg. Ez a nagyarányú építkezés változást hozott Gyöngyös település szerkezetében, és úthálózatában is. 111 Gy.P.H. VIT. 112 Gyöngyösi Népújság 1937. március 7. XV. évfolyam 10. szám l.o. 1 13 MOLNÁR József 1996/6. 24. 1 14 MOLNÁR József 1996/8. 23. 115 A. VARGA László 1980. II. számú melléklet 1 16 MOLNÁR József 1981. 118. 117 MOLNÁR József 1996/8. 19. 118 SEREG József 1970. 176-177.