Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Molnár József: Gyöngyös településszerkezete

tanácsos, az egri Államépítészeti Hivatal főnöke, pénzügyi előadó, a számvitel ellenőrzése pedig a gyöngyösi születésű Mintzér János pénzügyminisztériumi tanácsos feladata lett.

85 Hairer első feladata a károk felmérése volt. 1917. szeptemberéig a fedél nélküli lakosságot sikerült elhelyezni a belső laktanyában (ez később Méntelep) és a Káder Laktanyában (a Sóház és az Országút út között, jórészt ma már nem létező épületek). További feladatok még: közművek létesítését megelőző munkálatok: csatorna, vízvezeték építés, villamostelep átalakítási terve, építési anyagok beszerzése, téglagyár építése. Warga László a városi újjáépítés tervezési munkáját vezette. További feladat volt a patakok szabályozása, valamint az ingatlanspekuláció megakadályozása azzal, hogy az ügymenetet a kormánybiztos engedélyéhez kötötték.

86 A város dél felé nem tudott terjeszkedni, mert a Jókai utca végénél volt a város határa, ezután már Gyöngyöspüspöki falu következett. Ezért volt nagy jelentősége, hogy Dr. Harrer kormánybiztos Szmrecsányi Lajos egri érsektől a gyöngyöspüspöki érseki birtokból 450 hold földet vásárolt a város részére igen olcsón, az eredeti 60-80 korona négyszögölenkénti ár helyett 2,5 koronáért. Az alacsony árat - mivel egy város közügyéről volt szó - IV. Károly király, mint főkegyúr is elfogadta.

87 (Érsekföld, a mai Bethlen Gábor utca jobb oldala, és a Pesti út jobb oldala által határolt terület). Az újjáépítésnél nélkülözhetetlen Havas Sándor okleveles építészt, építőmestert (elmélet, gyakorlat, hivatali munka, szakértelem, magánvállalkozó) Dr. Harrer kérésére a király mentette fel a frontszolgálat alól. 0 szervezte meg az anyagraktárt (különböző építési anyagok beszerzése/, és a különféle építőipari üzemeket.

88 Warga László városrendezési tevékenységének jelentős alkotása Gyöngyös város állami megbízás alapján elkészített újjáépítési terve. Dr. Harrer szerint: "... Olyan szabályozási tervet akartunk készíteni Gyöngyösnek, mely számol a város fejlődési lehetőségeivel. Jelentőséghez kívántuk juttatni mindent, aminek topográfiailag súlya van, és ami művészi szempontból értékes, és érvényesíteni akartuk a modern városrendezés elveit...'

m Az újjáépítési tervet Warga igen rövid idő alatt - 1917. november 2l-re - készítette el. Új hosszanti, és keresztutcák fasorral szegélyezve, tág terek, a Nagy patak kiegyenesítése (új meder, a mai formájában) szerepel a tervben.

90 1918. május 15-re három hatalmas méretű impozáns külsejű épület, s ezeknek helykijelölési tervét is elkészítette. (Városháza, kórház, vásár- és árucsarnok, 4 iskola elemi, polgári, mezőgazdasági felső iskola, zeneiskola, kultúrpalota, múzeum, színház, szobor- és képcsarnokkal, vasúti pályaudvar).

91 A gyöngyösiek Warga szemére vetették, hogy terve gyöngyöm, de fényűző, nem számol a helyi viszonyokkal. Sajnos ez a szép terv az egyéni érdekek leküzdhetetlen ellenállása miatt csak részben valósulhatott meg. 1918 év elején Warga újjáépítési tervét a gyöngyösi képviselőtestület változtatással elfogadta, ezt Dr. Harrer felterjesztése után a belügyminiszter is jóváhagyta.

92 A telekkisajátítási munkákat megkönnyítette, hogy a borkonjuktúra következtében 19171918-ban a város szőlősgazdáinak bőven volt pénzük. 85 HARRER Ferenc 1968. 217. 86 HARRER Ferenc 1968. 219-222. 87 HARRER Ferenc 1968. 225-227. 88 HARRER Ferenc 1968. 218-242 89 HARRER Ferenc 1968. 222. 90 Dr. VARGA László Gyöngyös város újjáépítési terve a Mátra Múzeumban 91 MISÓCZKI Lajos 1991. 44. 92 HARRER Ferenc 1968. 240-241.