Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
kátránypapír tetejét egy kéményből kipattanó szikra meggyújtotta, s a tűz viharos gyorsasággal terjedt. A május 21-22-i tűzvészben leégett a Kórháztól, a Vezekényi utcától a város, a Jókai utca végéig, sőt még Gyöngyöspüspökiben a Pesti út is. A Fő tér, a Szent Bertalan templom, keleti irányban a Kórháztól a Dózsa György út baloldala, a Búzapiac (Koháiy út) nyugati oldala — szerencsére a Ferences rendek temploma és kolostora nem égett le — a mai Alkotmány utcába torkoló Országút út a város déli részéig. A Fő tértől nyugatra a Vachott Sándor, a Deák Ferenc, és a mai Körösi Csorna Sándor utcák által határolt terület. A város legértékesebb része É-D-i irányban, több mint 2 km., Kelet-Nyugat irányban 1 km-nél nagyobb területen pusztult el. 78 A leégett házak száma Gyöngyösön 559, és 1400 melléképület, míg Gyöngyöspüspökiben 21 ház, összesen 580 ház, a megrongált, de lakható házak száma 216.8.000 fő, a lakosság 40 %-a maradt hajléktalanul, a tűzvészben 11 fő halt meg. A kár 29.121.296 korona Gyöngyösön, míg Gyöngyöspüspökiben 447.350 korona volt. 79 A tűz után 36 db. 1 és 2 emeletes ház már nem épült fel. 80 A leégett városba IV. Károly magyar király és felesége Zita királyné is ellátogatott május 23-án délután, vigasztalta a tűzkárosultakat, és megígérte a város újjáépítését. 81 A tűz oka a vízhiány, a szűk sikátorok, és a rendszertelenül épített házak, melyek jó része zsindellyel fedett, de voltak még zsúpfedelesek is. Víz hiányában (vízvezeték nem volt) nehéz volt a tüzet oltani - vonatok hoztak vizet Vámosgyörkről az oltáshoz, - a tetők leszaggatása sem járt sok sikerrel, mert a viharos orkán széthordta a zsarátnokot a még nem égő házakra. 82 A tűz után mindjárt megkezdődött a város újjáépítésének a szervezése. A Minisztertanács a városi tanács kérésére Dr. Harrer Ferenc fővárosi tanácsnokot kinevezte Gyöngyös újjáépítési kormánybiztosává, rábízva: "... a tűzvész folyamán szükségessé vált összes intézkedések egységes vezetését, valamint a város és lakossága érdekében megindult segítő mozgalmak irányítását, ellenőrzését. " 83 Dr. Harrer Ferenc 1919. június 20. és 1919. szeptember 30-a között volt Gyöngyös kormánybiztosa. Dr. Harrer kormánybiztosi hivatalát 1917. július 1-én, vasárnap foglalta el. Ekkor a gyöngyösi képviselőtestület előtt beszédet mondott. Ebben megjelölte a legfontosabb teendőket. "... El kell végeztetnünk elsősorban a városépítés műszaki előmunkálatait. Részben e munkákkal párhuzamosan kell készülnie a város szabályozási tervének. Ez nem csak a város területét öleli fel, hanem az esetleg bekebelezendő más községek területét is. A szabályozási ter\> megoldja a város forgalmi úthálózatát, a pályaudvar legmegfelelőbb elhelyezését, a város utai, utcái, és terei művészi kiképzését, a középületek megfelelő elhelyezését, végül a telkek kisajátítását, és beépítési módjuk megállapítását... " Beszédét a következőkkel zárta: "... Munkatársaimmal együtt a új, a legnagyobb fejlődési lehetőségű Gyöngyöst kívánjuk megteremteni, de nem egy idegen világot, hanem Gyöngyöst. Ezt a feladatot műszakilag tökéletesen, művészileg szépen, pénzügyileg gazdaságosan, és mindenek fölött a közérdek teljes érvényesítésével akarjuk megoldani. Ha szándékunk valóra válik, ... nemcsak Gyöngyösnek biztosítunk szebb jövőt, hanem mintát is alkotunk a magyar városok újjáteremtése számára. '^ 4 78 Gyöngyös leégett városrészei 1917-ben (Mátra Múzeum Gyöngyös/ 79 VÉBER János 1937. 89. 80 MISÓCZKI Lajos 1991. 41. 81 VÉBER János 1937. 91 -93. 82 HARRER Ferenc 1968. 206. 83 HARRER Ferenc 1968. 209. 84 HARRER Ferenc 1968. 211-213.
