Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Molnár József: Gyöngyös településszerkezete

utca végénél lehetett a város széle. A Csapó (Jókai) utca innen a Szent Bertalan templomig tartott, szélesebben mint ma, az utca része volt a Fő tér is, mely vásár- és piactérként szolgált. A Fő tér nyugati oldala középkori eredetű, itt voltak a legjelentősebb épületek. A templom körtili nagyobb szabad térség, szintén a városközponthoz tartozott. A Szent Bertalan templomnál az országos út kelet felé fordult, végig vezetett a Bene utcán (Szent Bertalan és Kossuth utcán) és a mai Mátra út elejéig tartott. Az országos út, a várost elhagyva vezetett a Szurdokparton felkapaszkodva Miskolc felé. A Fő tértől (a templomtól) északra vezető út a Sólymos (Petőfi Sándor) utca kb. a mai Dózsa György út betorkolásáig tartott. A templomtól keletre vezető Tó, Tót (Vachott Sándor) utca is kialakult, a mai Szent Orbán templomig, a Nagypatak mentén kialakult a Sziget utca is. A Jókai, és Petőfi utcák a Nagypatakkal párhuzamosan vezettek, a patak keleti partján. A XVI század elejére még 2 utca alakult ki a férfi, és a női kolostor miatt, a Jókai utca felől a mai Vértanú, a Bene utcából pedig a délre vezető mai Páter Kis Szaléz utcák ősei. A középkor végén ezek szerint Gyöngyösön 7 utca volt.

36 Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés után a törökök rövid időre megszállták Budát. A Dunán átkelt rabló, égető csapataik 1526. szeptember közepén Miskolcig dúlták az országot. Útjuk során Gyöngyöst is teljesen felégették, nemcsak a Barátok templomát, mint eddig tudtuk. A város hamarosan felépült.

37 Buda 1541-ben török kézre került, 1544ben pedig Hatvan várát foglaltadéi Mehmed budai pasa.

38 Gyöngyös a megmaradás érdekében behódolt szultáni város, a török birodalom része lett. A törökök az adózás miatt összeírták az elfoglalt területek településeinek lakosságát. Az 1546-os török adóösszeírás szerint Gyöngyösön 7 utcában 844 háztartásfőt vettek jegyzékbe.

39 A 7 utca a következő: Nagy utca (Páter Kis Szaléz), a Virág (Vértanú), a Másik Nagy utca (a Jókai utca, egészen a Szent Bertalan templomig, tehát a Fő tér is), a Tót (Vachott Sándor), Sziget (ma is Sziget utca, a Nagypatak régi medre mellett), Sólymos (Petőfi Sándor), és a Bene (Szent Bertalan és Kossuth Lajos) utcák. Az utcák sorrendje az összeírt népesség szerint: 1. a Másik Nagy utca (Jókai) 208 háztartás fővel, 2. a Sólymos utca 190., 3. a Nagy Utca (Páter Kis Szaléz) 157. a 4. a Bene utca 119, 5. a Tod (Vachott Sándor) 71, 6. a Virág (Vértanú) 55, és a 7. a Sziget utca 44 fővel. A legjelentősebb az Árpád korban kialakult észak-dél irányú Nagypatak mentén kialakult 2 utca a Jókai, illetve a Sólymos utca volt, ezt követte a Kolostorhoz vezető Páter Kis Szaléz, és csak a 4. helyen található a Bene utca. Ez az utcahálózat - változatlanul megmaradt a XVIII. század közepéig, ekkor is 7 utcája volt Gyöngyösnek.

40 A legtöbben a budai országút mellett kialakult Jókai utcában laktak, míg a 2. helyre a Sólymos utca került, e két utca a patakvölgyben húzódott. A Bene utcából a ferences kolostorhoz vezető Nagy utcában (Páter Kis Szaléz) is sokan éltek, az utca már túl nyúlt a kolostoron, mai folytatásában hozzá tartozott a Zrínyi utca is egészen az Alkotmány utcáig. A Bene utca eleje a Szent Bertalan templom utáni rész igen fontos volt, de ennek az utcának már kevesebb lakója volt. Lassan fejlődött az 1301-ben már meglévő Tót (Vachott 36 DRASKÓCZY István 1984. 97. 2. kép 37 MISÓCZKI Lajos 1984. 46-47. 38 BEN DA Kálmán 1982. II. 377. 39 FEKETE Lajos 1968. 37-43., Szakály Ferenc 1984. 149. 13. jegyzet 40 DRASKÓCZY István 1984. 116.