Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Molnár József: Gyöngyös településszerkezete

felében épült meg Pata (Gyöngyöspata) vára nemzetségi központként.

6 Valószínűleg Pata vezér fia volt Aba Sámuel (Abasáron bencés apátságot alapított),

7 a harmadik magyar királyunk. Gyöngyös területe valószínűleg a honfoglalástól kezdve lakott. Gyöngyös a Mátra legnagyobb völgyében, a Bene patak völgye végében kialakult törmelékkúpon fekszik. A patakok mentén vezettek az utak. Az Alföld felől jövő útvonal a Nagypatak mentén ért a mai Gyöngyös területére, és a legrégibb település itt keletkezhetett. Egy 1261-ből származó oklevél említi először Gyöngyöst Gyöngyöspüspöki község nevének előtagjaként. Ez az oklevél felsorolja azt a 10 falut, melyet István király adományozott az egri püspökségnek, és ezek egyike Gyöngyöspüspöki.

8 Ha a falu Gyöngyösről kapta a nevét, - a püspök úr birtoka Gyöngyös mellett - ekkor Gyöngyös település - máiIstván korában létezett. A Gyöngyös szó valószínűleg a tölgyfákon élősködő fagyöngytől származik, erről nevezték el az itt folyó patakot, róla pedig a partjára települt helységet. A honfoglalás után a Mátra alját az Aba nemzetség szállta meg, e nemzetségből keletkezett különböző ágak - családok- birtokolták e területet. A XIII. században a környéken királyi birtokok is voltak. Halász (Gyöngyöshalász) királyi birtok volt.

9 A XIII. század közepén Csobánka comesé a benei völgy. Két fia János és Péter 1274-1275. körül megosztották birtokaikat, és János lett a benei völgy Bene és Gyöngyös falvak egyedüli birtokosa.

10 Ekkor már állt a Bene vára, hogy mikor, ki építette, nem tudjuk, de még a tatárjárás (1241-1242) előtt épült fel, mert régészeti kutatás során III. Béla rézpénzét találták meg." Csobánka János valószínűleg Gyöngyöst tette meg birtokai központjává. Gyöngyös és Bene települések viszonyaira a legrégibb adatokat Csobánka János fiainak, Lászlónak, Dávidnak, és Sámuelnek az 1301-ben készült birtokmegosztó okleveléből nyerhetjük,

12 sőt még következtetni is tudunk az osztozást megelőző helyzetre is. Benén (Mátrafüred) 3 részre osztották a várat, az egyutcás falut, és a 13 vízimalmot is. Gyöngyös esetében a ma is meglévő épületek, és a patak segít az osztólevélben a testvérek részére juttatott falurészek elkülönítésére. A patak, a mai Nagypatak, amely a Gálya déli oldalán, és a Kékes nyugati lejtőjén ered és keresztül folyik Gyöngyösön. Az egyház a mai Szent Bertalan templommal azonos, a Corpus Cristi kápolna pedig a Szent Orbán -- templommal azonosítható. A templom szentélye végében a nyugati oldalon gótikus kőkapu keret található, mely valószínűleg az egykori kápolna eredeti bejárata volt, a kápolnát valószínűleg Csobánka János építette a XIII. század végén.

13 Ez az épület Gyöngyös legrégibb építészeti emléke. Az osztólevélből egy több utcás falu képe bontakozik ki előttünk. A dél felől jövő útvonal a patak mellett volt, míg egy másik ezzel párhuzamosan vezetett. Ez lehetett Gyöngyös első utcája, észak-déli irányú volt, és a templomnál valószínűleg kiszélesedett. A délről jövő út templomig tartó szakaszát, mely a mai Fő teret is magába foglalta, a Jókai (egykor Csapó) utcának tekinthetjük, míg a templomtól északra menőt pedig a Petőfi (a XV. század közepétől Solymosi) utcának. Persze a mostanitól jóval szélesebbek voltak. Az okirat említi Benedek Ispán udvarházát, mely a templom közelében lehetett, kb. a mai OTP Bank helyén, 6 KOVÁCS Béla 1974. 237.-239. 243. 7 DRASKÓCZY István 1984. 92. 8 KOVÁCS Béla 1987. 27. 9 DRASKÓCZY István 1984. 92. 10 DRASKÓCZY István 1984. 95. 1 1 SZABÓ .1. József 1990. 165. 12 A.O.I.3. DL 1626, 73460 Draskóczy István 1984. 95. 24. jegyzet 13 MOLNÁR József 199/12. 24.