Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában
Recsk - Szederjestető (13. kép) A vár sáncait, árkait Pesty Frigyes helynévtárában már említik. 68 A várak felsorolásában Könyöki Józsefnél is szerepel. 69 Pásztor József tudott róla, de a helyszínen nem járt és tévesen a Szederjestető 676 m magas csúcsán tételezte fel a várat. 70 Dénes József 1980-1983 között járt a helyszínen Skerletz Ivánnal együtt, helyesbítették a vár pontos helyét és vázlatos felmérést is végeztek. A felszínen sok csigavonalas díszítésű fehér cseréptöredéket talált, az Árpád-kor késői szakaszából. 71 A várra vonatkozó történeti adatokat nem ismerünk. A Szederjestető Recsktől délre 5 km-re emelkedik, az Oroszlánkőhöz hasonlóan a Kékesről keletre kiinduló mátrai főgerinc hegyeinek egyike. A vár nem a főcsúcson van. A főcsúcsról két (várépítésre egyaránt alkalmas) oldalgerinc nyúlik ki, a nagyobbik délkelet felé, a kisebbik északkelet felé. A vár az utóbbin van (663.5 m). Három oldalról meredek hegyoldal veszi körbe, különösen az északnyugati járható nehezen. A gerinc igen keskeny, 10-12 m széles, a végén pedig, ahol kissé felmagasodik és maga a vár is van, alig 7-8 m szélességű. A vár központi része a gerinc legvégén, a legmagasabb részen van. Széle, pereme az északnyugati és északkeleti oldalon határozható meg, délkeleti oldala azonban törés nélkül megy át a hegyoldalba. Ezért a vár főterületének szélessége csak hozzávetőlegesen határozható meg, kb 7-8 méterben, hossza 32 m. A fővárat a gerinc folytatása felől árok védi, ennek hossza 26, szélessége 8-10 m, mai mélysége középen 2 m. Belső oldalán csekély magasságú sánc kíséri. A központi rész többi oldalán nincs felszíni nyoma erődítésnek. 5 méterrel tovább újabb árok következik. Ez azonban nem csak a gerinc tetejét vágja át, hanem mindkét oldalon messze lenyúlik a meredek hegyoldalon. A nyugati oldalon a gerinctetőtől számítva, 10 méterrel alacsonyabb szinten hirtelen északnak fordul és mintha egy darabig nagyjából vízszintesen haladna. Ez a rész azonban erősen sziklás, töredezett, nem világos a vonala és az sem, mennyiben mesterséges eredetű. Ezért ezt a részt a rajzon nem ábrázoltam. E külső árok másik vége, a keleti oldalon még mélyebbre, 15 méterrel mélyebb szintig követhető. Itt azonban egy modern dózerút negszakította. Az út vonalánál lejjebb nem folytatódik a sánc. Dénes József felveti, hogy a dózerút valószínűleg a sánc itt vízszintesre furduló részén halad. O különben a hegy másik oldalán a sánc végén, mélyen lent, ugyancsak vízszintesre forduló védelmi vonalat tételez fel. Ez nem kizárt, de ezek a vonalak már annyira mélyen vannak és a felettük emelkedő hegyoldalak annyira meredekek, hogy a magam részéről itt már nem tételezek fel védelmi vonalat. Ehhez hasonló, meredeken lefutó sánc van az ugyancsak középkori Galyaváron is, de annak sincs vízszintesre forduló folytatása az igen meredek hegyoldalon. A vár egész területén, mint azt Dénes József is leírta, sok fehér színű, java-középkori cseréptöredék található. 68 PESTY Frigyes 1864. 230, 232. 69 KÖNYÖKI József 1905 70 PÁSZTOR József 1911. l.sz., 1933.4, 10. 71 DÉNES József 1985. 87-88., 1990. 46.
