Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
1945. augusztus l-jén Guba főtisztelendő jelentette dr. Barna Sándor polgármesternek, a Kálvária épületét ismeretlen személyek ismét feltörték, és feldúlták a városi múzeum emlékanyagát. 148 Dr. Barna azonnal védelembe vette a gyűjteményt. De ez a védelem csak néhány hónapig tartott, mert a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt (MKP, SZDP, NPP) elnöksége a Gyöngyösi Nemzeti Bizottság (GYNB) és a Polgármesteri Hivatal (PH) egyetértésével a felsővárosi plébániától kiigényelte a Kálvária-épületet. Igényüket a gyöngyösi lakásínséggel indokolták. 149 A Kálvária sorsáról még tárgyaltak, amikor az említett pártok a Rossz-templommal szomszédos menház átadását is követelték. Miközben az egri érseki hivatal kiállt az egyházi épületek megtartása mellett - Guba váratlanul, szeptember 8-án, a kisboldogasszonyi szentmiséken (reggel a ferences, vagy alsóvárosi templom, délelőtt a felsővárosi, vagy Nagy-templom szószékéről) kérte ,,jó szándékú testvéreit, a buzgó híveket, vegyék magukhoz a még épen maradt Rossz-templomi és Kálvária-épületi egyházi emléktárgyakat".' 30 Guba október elejéig elismervény ellenében átadta a két gyűjtemény egyházi anyagát a lakosoknak azzal a kikötéssel, hogy ,,adandó alkalommal visszaszolgáltatják". A két épület egyházi gyűjteményének nagyobbik részét a Nagy-templomi karzat múzeumi terére zsúfolta. A Rossz-templomi szobormúzeum egy részét a Nagy-templom bal oldali karzatára szállítatta, más része ismeretlen helyre került. (Feltehető, Gubát elrettentette a már 1945 nyarán tapasztalt eljárás, amivel a volt egyesületek, szervezetek, intézmények gyűjteményét hivatalosan megsemmisítették. A főtisztelendő intézkedése nyomán legalább az egyházi emlékek megmaradtak a híveknél.) Az érseki hivatal decemberben a két épület „lakás célú átengedésére kényszerült". 151 Guba mindezek után úgy látta, megmentette, ami menthető volt, ennél többet már nem tehet. 1946. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján végleg lezárta az egyházi múzeum másfél évtizedes történetét. Az általa létesített és fenntartott Gyöngyösi Róm. Kat. Egyházi Múzeum megszűnt. A még mindig tekintélyes mennyiségű és értékű gyűjtemény megmaradt raktárnak. 152 A gyöngyösi városi múzeum egyelőre jogilag tovább létezett a városházán. 153 Az 1944/1945-ös politikai és társadalmi fordulat nem kedvezett a múzeumi és egyéb archív gyűjteményeknek. A demokratikus éra helyi vezető politikusai értetlenül álltak a múzeumüggyel szemben. Már az 1945. május 19-i GYNB-megbeszélésen akadtak olyanok, akik azt követelték, hogy ,,a bűnös és reakciós múltunk minden maradványát, az előző évekre emlékeztető kacatokat, a letűnt rendszer mielőbbi visszatérésére ácsingózók emléktárgyait nyilvánosan meg kell semmisíteni". 154 A hasonló megnyilatkozásoknak meglett a káros következménye. A nem politikai társulatok, egyletek gyűjteményei is áldozatul estek a tudatos pusztításnak. 155 Voltak, akik az ördögűzés ellenére is védték a múzeumügyet, kihasználva a felettes hatóságok, szervek pártoló intézkedéseit. Dr. Benei és Guba a VKM 1945. november 7-i, A 148 GYVT V. B. [., P. 1944/1945-1950, Az 1945. aug. 1-ji lakossági bejelentés közügyben Guba Pál főtisztelendő által. Kézzel írt eredeti levél 149 GYVT V. B. I., P., 1945. aug. 1. és GYNB, az 1945. szept. 2-i Értesítés... határozatról c. lev. fogalmazványa 150 RIGÓ András közlése, továbbá MOLNÁR József 1969, 24. hivatkozva GYVT V. B. I., P 1944/1645-1950, az 1945. szept. 11. - okt. 5. közötti polgármesteri hivatali és plébániai együttes jegyzőkönyvre. Tételes kimutatások. Töredék. (E sorok írója 1971-ben a Tételes kimutatásokat már nem találta.) 151 MOLNÁR József 1969. 24. és HONTERT Rezső közlése 152 RIGÓ András közlése 153 RIGÓ András és HAGYMÁSI János egybevágó közlése 154 GYVT V. B. I. GYNB, az 1945. máj. I9-i jk. 155 MISÓCZKI Lajos 1984. 599-653.
