Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

1934 nyarán a Nagy-templom karzatán kialakított múzumi részen elhelyezték a kiállítási vitrineket és azokban az emléktárgyakat; a felsővárosi plébánia kincseit, kis méretű szobrokat, régi oltárképeket, a templom hajdani kegyurainak címerpajzsait, a kétezerkötetes 16-18. századi könyvtárat és az 1917. évi nagy tűzből kimentett 11 q-nyi levéltárat. Guba már a hivatalos megnyitó előtt fogadta a látogatókat. Helyesen tette, mert „Gyöngyös életében csakugyan hiányokat" küszöbölt ki „ez a múzeum, amely egyházi s kulturális vonatkozása mellett nagyszerű idegenforgalmi propaganda eszköz is" lett.

127 A Gyöngyösi Róm. Kat. Egyházi Múzeum zárt körű megnyitója 1934. augusztus 20-án volt.

128 Bár a felsővárosi plébánia 1935-ben megvásárolta a Nagy-templom közelében álló egyemeletes Kozmári-féle, vagy Szent Korona-házat, és azt gyönyörűen helyreállíttatta, mégsem helyezte át oda az egyházi múzeumot, hanem a templom karzatán hagyta.

129 Az egyházi múzeum idegenforgalmi vonzerővé vált. Már 1934/1935-ben a Gyöngyösre érkező kirándulóknak a város idegenforgalmi előadója, Ifj. Fazekas József megszervezte csütörtök és vasárnap között a múzeumlátogatási órákat. A város büszke volt új múzeumára: „Egy régi világ tárul itt a szemlélő elé minden dicsőségével és szomorúságával — annak bizonyítékául, hogy a magyar sors régen sem volt rózsás, de azt is bizonyítva, hogy az ország ezeréves kultúrája mellett a csak hatszázéves városi múlttal rendelkező Gyöngyösnek is volt kultúrája."

130 1934-1944 között további újabb elképzelések születtek a városi múzeum elhelyezésére. A városháza épülete az 1930-as évek elejére annyira elavult, hogy Gyöngyös új épület emelését tervezte.

131 Ez együtt járt volna a múzeum elhelyezésének végső megoldásával is. Azonban a lakosság véleménye megoszlott, hiszen 1935. november l-ig a város adóssága már 2 millió pengő volt.

132 Az új városháza és szükségszerűen a közművelődési palota építése további terheket jelentett, tehát a lakosság egy része mind a városháza, mind a palota építését ellenezte. Ugyanúgy ellenezték az új városháza és a múzeum egybekapcsolását és az Orczy-kastély városházzá alakítását is. Ugyanis a kastély vásárlási árán felül még az átalakítás költségei is terhelték volna a várost. Végül a képviselő-testület 1936. július 18-án mégis az Orczy-kastély megvásárlásáról döntött.

133 A tulajdonos, özv. br. Wildburg Artúrné egy év haladékot kapott a kiköltözésre; a vételárat a város 10 év helyett csak 1944-ig törlesztette. Dr. Puky még július 18-án sajtónyilatkozatban közölte, hogy a kastélyt nem rendezik át városházzá. A szép épületben társadalmi egyesületek és közintézmények kapnak helyet, tehát itt lesz az otthona a városi múzeumnak és levéltárnak is. Az új városháza céljára a Tűzoltópalotát (Kossuth Lajos u. 1.) fogják megszerezni és átalakítani.

134 127 A két kiállítás megnyitására HONTERT Rezső 1964. 24.Az idézetet 1.: Eger-Gyöngyösi Újság, 1934. júl. 22., 1. Sz(abó) J(ózseQ: A gyöngyösi Szent-Bertalan-templomban hamarosan megnyílik az egyházi múzeum 128 HONTERT Rezsől964. 24. 129 Egri Egyházmegyei Közlöny, 1935. nov. 15., 167. Nagy ünnepségek keretében avatták fel a gyöngyösi Szent Korona-házat 130 Eger-Gyöngyösi Újság, 1935. dec. 25., 6-7. Szabó József: Néhány óra a gyöngyösi egyházi múzeumban. Vö. még: Gyöngyösi Kalendárium 1936, 118-122. B(ártfai) Sz(abó) L(ászló) és Szabó Jőzsef: Látogatás a gyöngyösi rk. Egyházi múzeumban 131 Gyöngyösi Újvilág, 1935. nov. 1-2., Reiner Ferenc: Az új városháza kérdése 132 Gyöngyösi Újvilág, 1935. nov. 1-2. 133 Eger Gyöngyösi Újság, 1936. júl. 21., 2. Az előzetes értekezlet nagy többséggel megszavazta az Orczy-kastély megvásárlását és Hevemegyei Lapok, 1936. júl. 26., 2. 240000 P-ért a város tulajdonába kerül az Orczy-kastély, továbbá Városok Lapja, 1936. aug. 15., 505. A gyöngyösi új városház 134 Gyöngyösi Újvilág, 1936. júl. 26., 3. A város 240000 pengőért megvette az Orczy-kastélyt