Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

Hiába volt a gyöngyösiek nagy elhatározása ezúttal városi múzeum alapítására, illetve elhelyezésére, a terv megvalósításával várniuk kellett. Éppen a múzeumügy új arculata - mátravidéki helyett gyöngyösi múzeum alapítása — villantotta fel a megvalósítás újabb lehetőségét. 1928. február 14-én gr. Klebersberg Kunó m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter törvénycikket terjesztett be az Országgyűléshez a múzeum-, könyvtár- és levéltárügyről. Elfogadásával ez, az 1929:XI. tc. lehetővé tette az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsának (OMGYT) javaslata alapján azt, hogy közgyűjteménnyé nyilváníthat városok tulajdonában levő, nyilvános jellegű, muzeális gyűjteményt, ha az történeti szempontból jelentős anyagot tartalmaz.

113 Dr. Puky ezt kihasználva a város múzeumi értékeit közgyűjteménnyé akarta nyilváníttatni. Általa annyi állami támogatásra számított, amellyel legalább a múzeum építését elindíthatta volna. 1929 tavaszán a MOB és az OMGYT kiküldöttei „értékesnek és felkarolandónak'

1 tartották a gyöngyösi gyűjteményeket, július 29-én pedig a MOB nyilatkozatában erősítette meg, „indokolt a városi múzeum közgyűjteményi statusa"."

4 A múzeumügy felkarolása mellett a polgármesternek a nagy értékű levéltárral is foglalkoznia kellett. Erre az a, még 1928 tavaszán megjelent támadó cikk irányította a figyelmet, amely egyben közigazgatási gyakorlatát is bírálta: „Évek óta fájó sebe a város közigazgatásának a városi levéltár elhanyagolt, rendezetlen állapota.""

5 Az OMGYT előbb említett kedvező javaslatán felbátorodva, hogy még indokoltabbá tegye a városi múzeum közgyűjteménnyé nyilvánítását, összekötötte a levéltár és a múzeum ügyét, és mindkettő elhelyezését a leendő múzeumépületbe (a közművelődési palotába) tervezte. Sajnos dr. Puky minden törekvése megfeneklett. A VKM sem az 1929 decemberi, sem a későbbi összeírásában nem szerepeltette a közgyűjtemérmyé nyilvánított múzeumok között a gyöngyösit. A város kérését a minisztérium azzal utasította el, hogy „a különösen nagy értékű gyűjtemények ténye fennáll", de a legfontosabb, „a gyűjtemények megnyugtató elhelyezése egyetlen épületben, megoldatlan... nincs múzeumi épület"."

6 Bizonyára a már észlelhető, majd évekig sújtó gazdasági válság is közrejátszott a gyöngyösi múzeum sorsának kedvezőtlen alakulásában.

117 A múzeumalapító bizottság a kudarcok ellenére tovább dolgozott: 1. Továbbra is gyűjtötte a pénzt a leendő múzeum építéséhez. 2. Országos propagandával Gyöngyös múzeumügyére irányította a figyelmet. Az ismét éledő idegenforgalmat felhasználva múzeumtámogató röpcédulákkal tájékoztatta az ide érkező kirándulókat a város közművelődési törekvéseiről. Cikksorozatban foglalkozott a múzeummal.

11S 3. Az Egri Érseki Líceum Múzeumának példáját követve hozzáláttak a gyöngyösi gyűjtemények tárgymutatójának összeállításához, kinyomtatásához."

9 Dr. Puky 1930/1931 telén a városháza épületének két földszinti termét végleg átengedte múzeumi célra. Guba Pál ezekben kiállította a legnevezetesebb és legértékesebb tárgyakat. A polgármester ahhoz is hozzájárult, hogy az érdeklődők bármikor megtekintsék a kiállítást. 113 C.IH 1930, 107-113. 114 MM HA Múzeumi különgyú'jtemény, a júl. 29-i, Gy/M-929. sz. leirat a gyöngyösi polgármesteri hivatalnak és a hozzákapcsolt Tételes ajánlások 115 Gyöngyösi lapok, 1928. ápr. 14., 2-3. A városi levéltár rendezése 116 MM HA Múzeumi különgyújtemény, az 1929. dec. (?) leirat 117 RIGÓ András közlése 118 Elsőként Városok Lapja, 1930. máj. L, 208. Közművelődés c. rov., A Mátra Múzeum helyreállítását tervezik Gyöngyösön 119 Az Egri Érseki Líceum Múzeumának tárgymutatója 1931. A gyöngyösiek a gépírt törzsanyagot 1932-re összeállították, de soha nem nyomtatták ki. RIGÓ András közlése