Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
A tanszeiTnüzeum az első közönségsikerét s millenniumi emlékkiállítással érte el a nyáron - éppen a várostörténeti gyűjteménnyel. Noha a Mátra Múzeum 1896-ban a tanszermúzeum része lett, az ME minden évben újraválasztotta Múzeumi Bizottságát, hangsúlyozva volt intézményének önállóságát. 57 1897/1898 telén a Gyöngyösi Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület (NÜRE) és a Gyöngyös Városi Honvédegylet (GYVH) együttesen határozott 1848. március 15-nek és a szabadságharc emlékének megünnepeléséről. Miközben a tanszermúzeum bevonásával folytak az előkészületek, hozzáfogtak a még fellelhető emlékek összegyűjtéséhez, hogy azokból március 15-én kiállítást nyissanak. Ez azonban a rövid felkészülési idő miatt nem valósult meg, ellenben a NÜRE és különösen a GYVH széles körű gyűjtéshez fogott, a kiállítás megnyitását pedig a következő évre tervezték. 58 A szervezők igyekezetét látva dr. Visontai Soma, Gyöngyös országgyűlési képviselője tárgyalt az 1848/1849-es ereklye múzeum alapítójával és ügyintézőjével, gr. Kreith Bélával egy leendő gyöngyösi kiállításról. 59 Eként a gyöngyösi és mátravidéki emlékkiállítás országos anyaggal bővült volna. A kiállítás meg is nyílt 1899-ben, de nem március 15-én, hanem május 15-én, Buda visszavételének 50. évfordulója napján. Mivel a tanszermúzeum csarnoktermében rendezték, fő helyre Heves megyei tanítónak, a gyöngyöspatai Márkus Györgynek, az 1848/1849. évi szabadságharc vértanújának iskolai jegyzetfüzetét helyezték. 60 Őt 1850. január 23-án, Pesten végeztette ki ,,a vérszomjas, vad katonai hatalom, s aki halálával csak azt pecsételte meg, hogy míg élt, mily nagyon szerette a hazát". 61 A tanszermúzeum az 1899. május 15-én létesített Gyöngyösi Ereklye Múzeumot - hasonlóan a Mátra Múzeumhoz - szeptember 12-én magába olvasztotta. A tanszermúzeum varázsa erkölcsi tekintélyének gyarapodása ellenére csökkent. Működése elé már 1899-ben gondok gördültek, miután a vármegye megszűntette a pénztámogatást, és Gyöngyös képviselő-testülete is abbahagyta anyagi segítését. Ezért fordulhatott elő az, hogy 1899/1900 telén az iskolai tárgyi gyűjtemény egy részét megrongálta a tetőről lecsorgó hólé. Ekkor Hegyi József gimnáziumi tanár közbejárására a középiskolák teljes emlékanyagát a gimnáziumi új épület (Kossuth Lajos utca) földszinti két termébe szállították. 62 (Egy része 1953-ig ott is maradt.) A növekvő gondok között a tanszermúzeum növelte a Mátra Múzeum önállóságát. Elfogadta az ME által kinevezett múzeumvezetőket, Káplány Józsefet (1901), Szölgyény Ferencet (1906) és Pásztor Józsefet (1907). A múzeumegyüttest 1900. január 18-án a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, valamint Főfelügyelőségének küldöttsége meglátogatta, és elégedetten szólt a tapasztalatokról. 63 Egyelőre a három múzeum súrlódás nélkül fejlődött, feltehetően közadakozásból szerzett pénzzel. Bizonyára ezzel teremtették elő azt az alapot, amellyel a tanszermúzeum teljes leltározásához foghattak. A munka összehangolása Demjanoviché, aki a teljes leltári összeírást 1903 májusában a Heves Megyei Altalános Tanító Egyesület elé terjesztette 57 Gyöngyösi Újság, 1898. febr. 20., 3. A Mátra Egylet múzeumbizottsága 58 RIGÓ András közlése RIGÓ Alajos alapján 59 Gyöngyösi Újság, 1899. máj. 8., 3. Ereklye Múzeum Gyöngyösön 60 GYVT V. B.Ï., MO, az 1849-1950. évi közművelődési gyűjtemény, az 1867-1918. évi töredék,az 1899. május 15-i kiállítási felsorolás 61 llevesmegyei Tanügy, 1899. okt. 15., 14-15. A mi vértanúnk 62 MOLNÁR József 1969/1. 20. és Magyar Minerva, 1902, 185. Gyöngyös 63 MOLNÁR József 1969/1. VII. A tanszermúzeumra vö.: Majzik Victor 1901. 196.
