Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

gyűjteményét, irattárát és könyvtárát, a róm. katolikus templomok (1788. április 10-től felső- és alsóvárosi, vagy ferences plébánia) gyűjteményét, a református, ortodox és izraelita hitéleti emlékanyagot, valamint a város levéltárát.

3 Gyöngyösön a múzeumalapítás gondolata - lehet, külföldi hatásra - már 1788-ban előkerült. Ennélfogva ebben a kisvárosban, más, rangos hazai kezdeményezést megelőzve múzeumlétesítéshez fogtak.

4 Amikor az itteni ferencesek a feloszlatott kassai (Kosice) és más rendház gyűjteményéből könyveket, iratokat, kegytárgyakat ide menekítettek, ezeket megóvandó, múzeumot létesítettek.

5 Ez az egyházi múzeum 1790-től zárt gyűjteményként létezett. Amíg ugyanitt a híres, középkori (1340?) kolostori könyvgyűjteményt világi, közéleti személy, vagy városi elöljáró is megtekinthette, a múzeumot, amelyet a kolostor északi szárnyán, az emelet három tennében alakítottak ki, csak egyházi férfiak látogathatták. A 19. század elejétől a tudományos kutatók gyakran felkeresték a könyvtárat, és lappangó kincsei közül Horváth István nyelvész és történész a Gyöngyösi Codexet tette közzé; Döbrentei Gábor, a Magyar Tudós Társaság titkára a Gyöngyösi Szótár töredéket találta meg.

6 A rendház vezetője, P. Farkas László 1836-ban a múzeumi részleget is kutathatóvá, vagy legalábbis látogathatóvá akarta tenni. Ezt a rendfőnök engedélyezte, az egri érsek, Pyrker János László pedig a felújított templomok nem használatos felszereléseit (kegytárgyak, képek, szobrok, lobogók, fogadalmi adományok, misekönyvek) az egyházmegye Heves és Külső-Szolnok vármegyei, valamint jászsági részeiből őrizetre a gyöngyösi ferences rendházba rendelte.

7 Bizonyára a tároláson túl hozzáfogtak a folyton gyarapodó gyűjtemény feldolgozásához, és az egyházi múzeum lehetséges bemutatásához, közcélú megnyitásának előkészítéséhez is. Tény, hogy 1844-ben már „négy egyházmegyéből jövének noviciusok a museum csodálatosan gazdag és szép gyűjteményét megnézni".

8 Az akkorra már hat teremre bővített kiállító részleg (az I. terem 1526-ig, a II. terem 1526-1711 -ig, a III. terem 17111790-ig és a IV. terem 1790-1840-ig az egri egyházmegyéből - az V. terem 1526-ig és a VI. terem 1526-1840-ig a Magyar Szent Korona Országainak többi egyházmegyéjéből itt őrzött, nemcsak ferences, hanem más rendi emlékanyagot is magába foglalta), bárki előtt nyitva állt. Bővítése az 1848/1849. évi szabadságharc idején szünetelt. 1849 március elején előbb a császáriak, majd a honvédek a múzeumi épületszárnyban katonai kórházat rendeztek be.

9 A hat múzumi kiállító- és két raktárterem anyagát négybe zsúfolták. Ajtóit bezárták, és 3 MOLNÁR József 1969. 11. MOLNÁR még további főúri családi gyűjteményekről tudott. A ferences kolostori könyvtárról, múzeumi könyvgyűjteményről MISÓCZKI Lajos 1984. 601-613. és FÜLÖP Lajos 1996. A Szent Bertalan-templom kincstáráról, a református egyházközség, az egyesült izraelita hitközség, a Szent Miklós Magyar Ortodox Egyházközség, a gyöngyösi levéltár, a Kaszinó Egyesület, a Heves Megyei Gazdasági Egyesület és a Heves Megyei Tanszermúzeum gyűjteményéről bővebben MISÓCZKI Lajos 1984, 613-649. L. még KOVÁCS Béla 1984 és LÉNÁRT Andor 1977. 105-114. 4 A múzeumok hazai történetére röviden 1. BÉNI Gyöngyi-BALASSA Iván 1969. és SELMECZI László 1986. 5 MOLNÁR József 1969/1. IV. MOLNÁR KARCSÚ Antal Arzén ferences rendtagra hivatkozik (a gyöngyösi kolostorban 1845-1849 között élt), aki Emlékirat gyöngyösi éveinkről című kéziratában említette a II. József kori itteni múzeumalapító tervet. Ezt 1790-ben meg is valósították. Ezzel megegyezően írt CSÁSZTI Gyula 1974. Megjegyezzük, az Egri Egyházmegyei Közlöny, 1871. dec. 16., 192. Karcsú A. Arzén: A gyöngyösi szentferencrendi kolostor története c. tanulmányában nem szólt róla. 6 Tudományos Gyűjtemény, 1836. IX., 107-110. Horvát István: Szent Brigida Imádságai Gyöngyösön... és MELICH János 1898. 7 CSÁSZTI Gyula 1974. 14. 8 CSÁSZTI Gyula 1974. 14. 9 BACHÓ László, Dezséri 1939. 79-80. és Egri Egyházmegyei Közlöny, 1871. dec. 1., 184. Karcsu A. Arzén: A gyöngyösi szentferencrendi kolostor története.