Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)
nem volt templom. Ezért a római katolikus hívek lelki életének ápolása céljából Schlacta Margit, a Szociális Testvérek női szerzetesrend alapítója házának egy részében kápolnát nyitott. Itt lett plébános Shwoy püspök bizalmából Bozsik Pál. O nemcsak lelkipásztora lett híveinek, hanem szellemi életük irányítója is. Különösen az ifjúság nevelésére fordított nagy gondot. Ez nem véletlen, hisz a keresztény Magyarország felépítésének zálogát az ifjúságban látta, másrészt annak tanításában mint hitoktató és teológiai tanár az első világháború előtti években nagy gyakorlatot szerzett. A fiatalok számára irodalmi délutánokat szervezett, amelyeken az általa betanított színdarabokat adták elő. A vallási élet fellendülése miatt a kápolna csakhamar szűknek bizonyult. A megyéspüspök szándékára Bozsik plébános megkezdte a templomépítés szervezését és tervezését. Nemcsak saját híveit nyerte meg az építés ügyének, hanem 1937-ben országos gyűjtést kezdeményezett az építendő Szentlélek Úristenről elnevezendő kriptatemplomra. Az építkezéshez szükséges pénzt elsősorban a temetkezési helyek előjegyzéséből és a befizetett összegekből nyerte. 1938-ban indult meg az építkezés. A kertváros lakói többször látták a prépostot az emelkedő falak tövében breviáriumát olvasva. Az új istenháza 1942-ben már készen állott. Bár belső kiképzésében még voltak hiányosságok, június 29-én Szent Péter és Pál apostolok ünnepén felszentelték. A magasztos alkalomra eljött a plébános több volt egri papnövendéke is. A templom nemcsak Remetekertváros lakóinak, hanem a háborús években, 1939-től ide menekült lengyel katonáknak is a béke szigetét jelentette. Erre emlékeztet ma a baloldali szenteltvíztartó lábazatán lévő felirat: ,,Itt imádkoztak a lengyelek a magyarokért és hazájukért 1942." 1944-1945 telén, amikor az iskolában szünetelt a tanítás, a plébános könyvtárát a fiatalság rendelkezésébe bocsátotta. Ebben az időben szerzett egy orosz szótárt is, hogy majd annak segítségével szót érthessen a bevonuló orosz katonákkal. A világháború után még bízott abban, hogy a templom építését befejezheti. Még elkészült egy-egy részlet, de a befejezéshez nem juthatott el. így a templom belülről máig befejezetlen. 50 1945 után ismét bekapcsolódott a keresztény politikai életbe. Kapcsolatba került Mindszenty József bíboros hercegprímással is, aki őt többször felkereste és ő is gyakran megfordult nála Esztergomban. 51 A bíboros emlékirataiban leírta, hogy vallatásakor kínzóinak egyszer sem említette Bozsik nevét. így vallott róla: „Szegény Bozsik Pál prépostot hiába kíméltem, később a rabkórházban olvastam a kalocsai érsek peréről kiadott könyvet, s abból tudtam meg, hogy őt is bekeverték a Grősz-perbe és súlyosan elítélték. Csak szabadulásom után hallottam, hogy ismeretlen körülmények között halt meg a bolsevisták börtönében. Őt nagyon értékeltem, mert a meggyőződések embere volt." 52 1947 július végén bekerült az abban az évben zászlót bontó, Schlachta Margit által szervezett Keresztény Női Tábor nevű párt vezetői közé, ahol az egyházi tanácsadó szerepét látta el. A párt országos elnökének Bozsikkal való korábbi kapcsolatáról nem tudunk. Bizonyára a szerzetes főnöknő a bíborossal való kapcsolata miatt vonta a párt vezetői közé. Feltevésemet arra alapozom, hogy az új párt elsősorban Mindszentytől várt támogatást. A plébánosnak az új szerveztben való tevékenységéről eddig nem kerültek elő adatok. 53 50 Egri Egyházmegyei Névtár 1933-1945.—Pásztor Emiiné 1997. 3. 51 HETÉNYI VARGA Károly 1992. 48. 52 MINDSZENTY József 1989. 268. 53 IZSÁK Lajos 1982. 166.
