Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)
Kemény János polgármester fényes külsőségek között akarta fogadni, de ő azt elhárította magától. 1916. február l-jén délben vonattal érkezeti szülővárosába, hogy plébániáját elfoglalja. Annak ellenére, hogy érkezésének időpontjáról dobszó vagy falragasz útján a lakosságot nem tájékoztatták, a vasútállomáson nemcsak a polgármesteri hivatal tisztviselői, a képviselőtestület tagjai fogadták, hanem "a hívek rengeteg tömege" is. A polgármester üdvözlő szavaira adott válasza után a város díszfogatára szállott, s a Városházához vezető útján az első megálló szüleinek háza volt. 18 A híveknek másnap, február 2-án mutatkozott be először a Szent Bertalan templomban. Erről az eseményről egy hívő számolt be a Gyöngyösi Újság 1916. február 6-i számában. Ebben többek között ezeket olvashatjuk: "Ritkán volt része a Szent Bertalan templom ájtatos hívőinek olyan őszinte és szívekhez szóló szentbeszédben, mint február 2-án, amikor az új plébános, dr. Bozsik Pál a város közönsége előbb bemutatkozott. Mélyreható, mégis áttetsző, kristálytiszta okoskodása papi szavakat hallottunk. Egy finom, magasra törő léleknek őszinte vallomásai voltak azok... Külön kiemelendő a szónokról a felülmúlhatatlan kedvességgel párosult erély és határozottság, amellyel szólt, s amely komoly megingathatatlan férfi képét varázsolta elénk. " I9 A cikkíró írásában frappánsan ragadta meg Bozsik jellemző vonásait, amely egész életén át végigkísérte őt. Az új plébánost Török Kálmán helyére tagjává választotta a városi képviselőtestület. Mint képviselőtestületi tag megbízatást kapott a lisztbizottság elnöki teendőinek ellátására. Irányításával a testület tagjai körültekintéssel oldották meg a világháború nehéz ellátási viszonyai között a lisztelosztás nehéz munkáját. Többek között ezt bizonyítja a képviselőtestület szeptember 23-i ülése után megjelent sajtóközlemény is, amelyben ezeket olvashatjuk: „Dicsérjük a lisztbizottság hatalmas munkáját, s különös köszönet jár dr. Bozsik Pál plébánosnak a szervezésért, kitartó működéséért, hogy számtalan komoly akadály és nehézség dacára a legjobb és a leghelyesebb útra terelte a közélelmezés eme gerincét. " 20 Bozsik plébános gyöngyösi szolgálatának második évében, 1917. május 21-én volt a város történelmében a legnagyobb tűzvész. Ekkor leégett 559 ház és 1400 melléképület, megégett 11 ember. A lakosság 40 %-a, 8000 lakos maradt hajlék nélkül. A kár összege 21.268.646 korona volt. A tűzvész áldozata lett a település ékessége, a Szent Bertalan templom is, amelynek tetőzete teljesen leégett, boltívei pedig megrepedeztek. Amíg a templom újjá nem épült, a miséket a Szent Orbán templomban tartották. Bozsik irányításával ment végbe a templom újjáépítése, amely több évet vett igénybe. 21 Amikor 1916 januárjában Gyöngyösre került, már érzékelhető jelei voltak helyileg is, a közelgő forradalmi viharnak. 1918 október végéig a helyi tömegek négy párt köré csoportosultak: Szociáldemokrata Párt, Károlyi-párt, Radikális Párt, Keresztény Szociális Néppárt. Az említett pártokon kívül működött a településen egy szabadkőműves páholy is, amely Akác Mátraalján elnevezést viselte. A keresztény szocialisták vezéregyénisége Bozsik Pál plébános lett. O úgy látta, hogy a közelgő forradalom a keresztény Magyarországot veszélyezteti, s a kereszténységen alapuló rend védelmére szervezte a helyi vallásos tömegeket, különös tekintettel a jelentős számú föld- és szőlőmunkásra. Tevékenységének leghűbb támaszai Somogyi István ügyvéd és Király János földműves voltak. 18 Gyöngyösi Lapok, 1916. febr. 7. 19 Gyöngyösi Újság, 1916. febr. 6. 20 Gyöngyösi Újság, 1916. szept. 30. 21 NAGY Lajos 1992.'22.
