Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

Ez után készülhettek neki az igazán nagy feladatnak, az új templomnak az építéséhez. Az ortodoxok a régi épületükben maradtak, a rituális fürdőjüket is felújították, s időnként kisegítették hitsorsosaikat

53

. A status quo felekezet a rituális fürdést tagjainak bérlemény formájában a Vízgyógyintézetben biztosította évek óta. Ezt az előnytelen és költséges szerződést sikerült felbontani 1930-tól azáltal, hogy az othodox izraelita hitközség újonnan épült rituális fürdőjének használatát az Önök tagjainak ép oly feltételek mellett mint saját tagjainknak, átengedi használatra úgy a férfi mint a női osztályt ...Ezen megállapodásunkat visszavonhatatlanul fenntartjuk azon reményben, hogy ezáltal ismét tanújelét adjuk annak, hogy a két testvér hitközség Gyöngyösön mindenkor egymással a legjobb barátságot és szeretetet óhajtja fenntartani. "

54 12. kép Az új zsinagóga. MM. Lev.lap. Gyűjt. 73.1.142. Reprodukció Lónyainé Nagy Éva Saját rituális vágóhidat tartott azonban fenn magának mindkét hitközség. A status quo vágódat a régi zsidótemplom mellé építették (jelenleg Városi TV) 1931-ben

55

, míg az ortodoxoké a Deák Ferenc utcai telken volt. Ugyancsak külön tartották a Talmud-Tóra iskolát, a status quo hitközség a régi zsinagógában (Hősök Temploma), míg az ortodoxok a maguk ingatlanán. Viszont általában közösen bírták a zsidó egyesületeket. Hat ilyen egyesület munkálkodott a hitközségek mellett a kulturális és szociális élet fejlesztésén. Legrégebbi a Chewra Kadisa (Szentegylet), melynek vezetője Rosenfeld Emil volt, jelentős a Bikur 53 Fürdőjük kezdetben a temlomuk mellett volt a patak partján, de építettek egyet a Deák Ferenc 36-38. sz. alá is, mely telek akkor a Gyalogi utcáig lenyúlott. 54 GYIHI Ikt. Ír. 31. Gyöngyösi Aut. Orth. Izr. Hitk. előjáróságának levele 1930. jun. 27-én. 55 GYIHI Ikt. Ir. 15. Baromfi vágóhíd építési ügye