Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

szor visszájára fordult. Például úgymond azért van élelmezési nehézség a városban, mert Silberman nevű zsidó a közélelmezés felelőse Gyöngyösön.

31 Gyöngyösön pedig a háború borzalmait, az ellátás nehézségeit még tovább fokozta az 1917. évi tűzvész. A város jelentős része megsemmisült. Az emberek az utcán háltak és ideiglenes konyhákon kaptak meleg ételt. Ilyen körülmények között érhető, hogy az elkeseredés és a radikalizmus is nagyobb volt, mint az országban általában. A világháború lezárását követő forradalmi időszakban az értelmiség részeként a helyi zsidóság is meghatározó szerepet játszott. 1918. novemberében budapesti mintára Gyöngyösön is megalakult a Radikális Párt Dr. Polgár Lajos ügyvéd vezetésével, valamint a Szociáldemokrata Párt élén is izraeliták álltak, Dr. Waldner Fülöp és Dr. Horovitz Alfréd ügyvédek, valamint Gergely Danó Részvénytársasági igazgató. A november elsején megalakult Nemzeti Tanácsban viszont 36 tag közül csak 8 volt zsidó, s a Nemzeti Tanács elnökének tisztét Dr. Bozsik Pál plébános látta el.

32 A forradalmak idején alakult ki az a vélekedés, s a köztudatban napjainkig erősen tartja magát, hogy az egész forradalmi időszak és pláne a Tanácsköztársaság a zsidók ármánykodásának műve.

33 Tény, hogy mind az orosz, mind a magyar kommunista vezetésnek számos zsidó származású tagja volt. Ez azonban csak folyománya annak, hogy ekkoriban a kommunizmus leginkább az értelmiség egy részének ideája, s a kétkezi munkás ekkor még hallani sem hallott róla. Máipedig a helyi értelmiségben is a zsidók aránya volt meghatározó. Gyöngyösön a direktórium és a forradalmak időszaka kifejezetten a városi zsidóság érdeke ellen való volt. Magát a felbomlást, a forradalmi időszak kezdetét egy pogrom indította a városban. Már 1918. október 31-én a helybeli kaszárnyában felbomlott a rend. Másnap fegyveres huszárcsoport önkényesen elindult hazafelé, de a vasútállomásra tartva lerészegedtek a kényszerűségből utcán tárolt borkészlettől. A hozzájuk csatlakozott csőcselékkel november 1-én a piacon és szomszédos utcákban több boltot feltörtek, kifosztottak, így kifosztották a Gams-féle rőfös kereskedést, özv. Deutsch Lőrincné boltját, a Kohn-féle bazárt, Goldner Dávid ruhakereskedését, az úgynevezett Sárika féle boltot. Az utcán randalírozva járókelőket támadtak meg, tömérdek sok ablakot bevertek és egyéb pusztításokat végeztek. A randalírozó sihederek belekötöttek az arrajáró zsidókba, így Lichtenstern Miksa tartalékos hadnagyba, kinek védelmére siető testvéröccsét, Dezsőt, a Városházán lévő rendőrkapitányságig üldözték, majd a rendőrség épületében megölték.

34 Még napokig tartottak a zavargások, ,,...a sok rablott holmit sihederek, asszonyok vihogva, röhögve hordták szét a külső városokba és nem akadt ember, ki azokat elszedte volna tőlük... "

35 Csak napok múltán, polgárőrség szervezésével, s Bozsik Pál plébános személyes bátorságának köszönhetően tudták a zavargásokat megfékezni. A Nemzeti Tanács az egész város területére ostromállapotot hirdetett.

36 Az események radikalizálódásával a legtöbb zsidó származású szociáldemokrata vezető nem akart lépést tartani. Még a pártból is kizárták Dr. Horovitz Alfrédot, majd Dr. Waldner Fülöpöt. 1919. március 22-től a város élén már direktórium állt, melynek elnöke Junghancz 31 BACHÓ László, Dezséri 1941. 127. 32 VARGHA Tivadar 1920. 14. 33 Legnagyobb hatású munka talán GRATZ Gusztáv 1935. 34 VARGHA Tivadar 1920. 12. 35 VARGHA Tivadar 1920. 13. 36 VARGHA Tivadar 1920. 17.