Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre
Az épületet belül bepolcozták, és jelenleg is a kórház irattárának részbeni elhelyezésére szolgál 41 . A kórház, és az apácák életében is fontos állomás volt 1896.december 2-a, amikor megnyílt a gyöngyösi elmeosztály, igaz, hogy csak férfi betegek számára. Ez a tény a kórház számára azért volt fontos, mert kezdett intézményesen is megoldódni a város elmebeteg ügye, az irgalmas nővérek számára pedig azért, mert az elmeintézet megnyitásával mentesültek legalább is a férfi elmebetegek ápolása alól. Az általános betegek ellátását ezdiőtájt 11 irgalmas nővér látta el, egy főnöknő vezetésével. Fontos volt azonban a női elmebeteg-ellátás ügye is. A kórház vezetése 1900-ban elhatározta egy ideiglenes női elmeosztály létesítését. Az itteni betegek ápolását viszont az irgalmas nővérek végezték. Rendelkezésünkre áll ennek az ideiglenes osztálynak a leírása, amelyből megtudhatjuk, hogy ,,az erre a célra igénybevett földszintes épületet a közkórházi épületcsoporttól kőfal kerítette el ... mellette volt két nyughely az irgalmas nénikék számára, hogy azok időközönként pihenhesenek. ... Az ápolói szolgálatot 2 irgalmas nővér és 1 polgári ápolónő látta el" 44 Azt már az előzőekben leírtakból tudjuk, hogy a Szent Vince rendi apácák alapszabálya kimondja, hogy a nővérek lakóhelye, és munkahelye közös fedél alatt legyen. Ezért tekintette fontos feladatának a gyöngyösi kórház vezetése, hogy 1907-re elkészüljön az új, és állandó női elmebetegosztály épületszárnya, az irgalmas nővérek lakásával együtt. Ez 1907. április 30-án valósult meg. 45 1909-ből fennmaradt egy névsor a kórházban szolgálatot teljesítő apácákról. Főnöknő: Suszter Klotild. Nővérek: Terstánszki Gizella, Myranlak Tekla, Fink Justina, Tryztazky Vincentia, Latzvi Firmina, Takács Klára, Kucmann Renilda, Joós Alojzia, Rubinicz Mária, Petrasek Kazilda, Kasparek Egidia, Maurar Hortalana, Baráth Grácia, Visi Rosalia, Tomanek Flóra. 46 A fenti névsorból négy nővér nevét találtam meg a Molnár József muzeológus által leírt síremlék halottai között. (Mranvlak Tekla 1855 - 1935, Teretanszki Gizella 1856-1935, Maurer Hortolanda 1877-1931., Fink Justinia 18 5 8-1931 .) 47 Ez a 15 fős ápolónői létszám 1911-ben 24-re emelkedett, majd újra csökkent, igaz, hogy 1938-ra az elmeosztályi ápolás ekkor nagyrészt kikerült feladataik közül, a nők vonatkozásában is. A létszám alakulását azonban befolyásolta az a tény is, hogy a kórház akkori igazgatója Dr. Wiltner Sándor hiába kért létszámemelést az apácák főnöknőjétől, hiszen azt a választ kapta hogy jelenleg a legjobb akarattal sem tudunk... kedves nővéreket küldeni ,miután egyetlen felesleges munkaerőnk sincs." 48 Úgy tudjuk, hogy 1938-ban készült az utolsó tételes névsor a kórházi apácákról, melyet a tiszteletadás szándékával adok közre: Kucman Renilda, Medvéd Kaliszta, Takács Klára, Hasiber Amália, Jurzsa Lujza, Klinger Marianna, Molnár Edeitud, Borsodi Benedikta, Prettl Matild, Hodosi Janka, Knotz Xaveria, Horváth Hilaria, Kovács Kordula, Örkényi Etelka, Hegedűs Regina, Czakó Gerarda főnöknő, Kobiszinszky Klotild főnöknő. 49 Ha visszapillan43 Bár jelen sorok írójának sok éves vágya, az épület eredeti formájában történő visszaállítása, ezt a krónikus helyhiány nem tette lehetővé, jelenleg pedig már műszaki akadályai is lehetnek /a fa tartószerkezet a fal esetleges megbontásával összeszakadhat/ 44 VARGA Sándor 1996. 18-29. 45 Dezséri BACHÓ László 1938. 108. 46 Gyöngyösi Kalendárium 1909./Gyöngyös Névtára/ 168. 47 MOLNÁR József 1997. július /Gyöngyösi Műsor/ 48 VARGA Sándor 1988. 24. 49 Dezséri BACHÓ László 1938. 168.
