Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre

tományi főnöknő a Gyöngyössel fennálló szerződést felmondta, és bejelentette, hogy a Mária-tanodában tanító apácákat elviteti. Ezt a kialakult helyzetet már nem nézte tétlenül a városi képviselőtestület sem, amely 1911. december 17-én kimondta, hogy ,,a Mária tanoda fenntartása, s abban az irgalmas nővérek alkalmazása... feltétlenül szükséges." Egyidejűleg évi 958 korona

33 javadalmazást is elhatározott az apácák részére, sőt utasította a polgármestert, Kemény Jánost, valamint az intézet igazgatóját Török Kálmánt, hogy tegyenek javaslatot az iskola épületének átalakítására, és kibővítésére. A szükséges átalakítások, és bővítések 1912. június 10-én megkezdődtek, úgy, hogy november 1-én újra kezdetét vehette a tanítás. A bővítéssel elérhetővé vált, hogy az irgalmas nővéreknek külön hálóterme, és étterme legyen, fogadó szobával, két nappali, és egy zongora szobával. Fennmaradt ezekből az évekből néhány dokumentum, az intézet működéséről . Ebből tudjuk, hogy 1904. és 1911. között a tanító apácák létszáma nem változott, a kisdedóvodától a VI. osztályig hat nővér látta el az oktatást, összes létszámuk kilenc fő volt. A gyermeklétszám ebben az időben folyamatosan emelkedett, létszámuk, az 1904 évi 266 főről 1911-ben 354-re nőtt. Az internátus 30 tanulót tudott fogadni, külön háló-, nappali, és étkező szobában. Fontosnak tartották az évkönyvek az alábbiakat rögzíteni a bennlakók házirendjével kapcsolatosan: ,, A növendékek teljes ellátásban részesülnek. ... Flavonként fürödnek... az élelmezés is egészen a nővérek kezében van. Egyszerű, de tápláló, ízléses ételeket nyújtanak a növendékeknek ... a német nyelvben való jártasság kedvéért e nyelv külön órában taníttatik. ,, 34 Végigkísérve az apácarend oktatási tevékenységét, térjünk most vissza az ápoláshoz, és gyógyításhoz. Arról már szó esett, hogy 1856-57-ben az irgalmas nővérek száma öt fő volt a kórházban, 1864-ben a betegforgalom 600, a nővérek száma pedig hét.

35 Azt már Vezekényi 1876-ban kiadott könyvéből is tudjuk, hogy a nővérek „főzést a betegek számára kizárólag teljesítik." Érdekes kultúrtörténeti adat lehet, hogy milyen volt a betegek étrendje ezekben az években: Pontos leírással rendelkezünk, melyet az alábbiakban közreadok: ,, a) tiszta adag: mint neve mutatja tiszta hús léből, b) gyenge adag: befőzött húsléből (tészta, dara, rizs, zsemlye), c) harmad adag: befőzött húslé, becsinált, vagy gyönge tészta, vagy sült hús, d) negyed adag: befőzött húslé, és egy vastagabb étel e) fél adag: befőzött húslé, 8 lat tiszta tehenhús, mártással, és egy vastagabb étel" Talán nem túl változatos, és bőséges ez az étrend, de ha hozzátesszük, hogy a „harmad adaghoz adatik 5-10 lat zsemlye. A negyed adaghoz 10 lat zsemlye, vagy 16 lat kenyér, a fél adaghoz 26 lat kenyér"

36 is járt már kedvezőbb a kép különösen ha figyelembe vesszük, hogy a „körülményekhez képest híg tojás, tej, bor is rendeltetik. A leves adag áll egy meszelyből háromszor naponként."

37 „Hogy az étkek ízletes elkészítésére nagy gond fordíttatik, arról az ápolónők (az apácák) lelkiismerete gondoskodik. A főzést egy ápolónő végzi, ki szükség esetén egyik, vagy másik testvér által támogattatik."

38 33 Magyarországon 1892. és 1926. között forgalomban lévő pénzegység 34 A Mária Tanoda növendékeinek érdemsorozata 1911. 3-4. 35 VARGA Sándor 1995. 19 36 1 lat = 1,75 dkg. 37 1 meszely kb. 3 dl. 38 VEZEKÉNYI István 1876. 14-15.