Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Lovász Béláné: XIX. századi jeles gyöngyösi személyiségek grafológiai vizsgálata

11. sz. írásminta, 1/1 méretben Energiák, alkotás A látszat ellenére is fokozott vitalitás figyelhető meg, amely a kívülálló szemével nem látható ugyan, de belül egy kemény akarat, szorgalom és kitartás figyelhető meg. A szövegekből - az egyes betűket vizsgálva - kiemelkednek a szóközi k és / betűk méretüknél és erőteljes rajzoltságuknál fogva. Az előbbi gondolatokkal együtt jelzik az illető személyiség irányultságait és vágyait, hogy valami jelentőset, ,,nagyot" alkosson. Szociabilitás Vachottné egész lényére a visszafogottság a jellemző, bár szeret beszélgetni, a társaság „lelke" lenni, de egy kissé mindig a háttérben marad. Rendkívüli alkalmazkodóképeséggel rendelkezik, amely az érzékeny lelkű költő és a család egésze szempontjából nagyon fontos. Szenzitív lelkülete ellenére belső erejével, tartásával elképzeléseit még a negatív körülmények között is képes véghezvinni, megkeresi a megoldásokat. Tapintatával a bajokat, gondokat kész volt elsimítani. Empatikus készségével könnyen rá tudott hangolódni mások problémáira, és azokon megpróbált segíteni. En-kép Bár az egész írás visszafogott, nagy önfegyelemről tanúskodik (dőlés, sor- és szótáv, betűméret), az öntudat mégis jelen van: nagy kezdőbetűi, aláírása jelzik az én fontosságát, talán egy kicsit a büszkeséget is. Vachott Sándor és Csapó Mária a köztük lévő 14 év korkülönbség ellenére is harmonikus kapcsolatban éltek, amely a költő és férj számára biztos érzelmi hátteret, tartást és ihletet jelentett. A költő benne találta meg ismét a korán elveszített családot. Házasságukból három gyermek született: Károly, Ida és Erzsébet.