Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Fülöp Lajos: A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. Írói pályák és törekvések a XIX. század első felében

A lengyel nemzethez márc. 14-én, 1850; Sovány idő, 1856; A szabadsághoz, 1858; A villanyosság, 1861.) A kiegyezés táján elveszítette családi örökségét, pereskedésre kényszerült a gyöngyöshalmaji birtokáért, s már csak rokonainak, támogatóinak az adományaiból élt. Feltételezésünk szerint az 1880-as évek elején halt meg. Pályája méltó a további kutatásra, neve pedig az utódok emlékezetére. Sárosy Gyula (1816-1861) Sárosy Gyula költő (eredeti nevén: Sáirosi Lajos) 1816. febr. 12-én született Borossebesen. Tanulmányait Mezőberényben, Szarvason és Eperjesen végezte. Eperjesi joghallgató korában baráti és munkatársi kapcsolatba került a két Vachott-üúval, különösen Sándorral. Eletük, pályájuk a továbbiakban több ponton is találkozott, s közös az önkényuralom alatti balsorsuk, bebörtönzésük, szenvedésük is. Sái osy Gyí da (1816-1861)