Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Fülöp Lajos: A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. Írói pályák és törekvések a XIX. század első felében

Legényegylet, a Gyöngyösi Társadalmi Kör, nem utolsósorban a Heves Megyei Gazdasági Egyesület. De szóba került a Városi Musealis Gyűjtőtár megalakítása is. Tárgyunk szempontjából különösen fontosak a gyöngyösi gimnázium történetének ekkori eseményei. Az iskola - mint ismeretes - 1634-ben létesült a Szt. Bertalan templom mögötti épületben. Alapítói és működtetői kezdetben a jezsuiták voltak; a ferences szerzetesek 1776-ban vették át a tanítást. Ez a fordulat kedvező változással járt az intézet életében. Jellemző, hogy tanárai II. József rendelete ellenére sem vállalták a német nyelven való oktatást, ezért az iskolát 1789-ben a helytartótanács bezáratta, s csak 1794-ben engedélyezték a tanítás újrakezdését. Az iskola jelentőségét a 19. század első harmadában tanulóinak a magas létszáma is mutatja. Az 1828/29. tanévre pl. 538 tanuló iratkozott be a gimnáziumba. Ebben az időszakban számos olyan növendéke volt az intézetnek, akik később kiemelkedő szerepet játszottak a nemzet életében. Valójában ők a főszereplői is az itt közölt irodalomtörténeti fejezetnek. A gimnázium 1847/48-as tanévét még zavartalanul be tudták fejezni, de 1848 őszétől már felgyorsultak az események. Gyöngyösről és környékéről csaknem négyezren (csupán Gyöngyösről ezerkétszázán) jelentkeztek nemzetőrnek. Soraik között voltak a felsőbb osztályok tanulói is, - tanáraik vezetésével. A szabadságharc bukása után szigorú megtorló intézkedéseket vezettek be; a tanulóktól és a tanároktól ún. „tisztító nyilatkozat"-ot követeltek, az iskola épületében katonaságot helyeztek el, a növendékek pedig - egészen 1855-ig - csak a ferences kolostorban folytathatták tanulmányaikat. Az önkényuralom éveiben erősen megcsappant a tanulók létszáma. Próbálkoztak a német tanítási nyelv bevezetésével is, - ám sikertelenül. 1860-tól végre rendeletileg is magyar lett a tanítás nyelve. Ettől az időtől kezdve számíthatjuk az iskola újbóli, nagyobb arányit fejlődését. A kiegyezés utáni évben megnyílhatott a gimnázium 6. osztálya is, és ez a szervezet maradt érvényben egészen a századfordulóig.

1 Bugát Pál (1793-1865) A magyar művelődéstörténetnek - mint az előzőekből is kitűnik - kevés nevezetesebb és mélyrehatóbb eseménye volt, mint a nyelvújítás. Ez az irányzat, amely több mint egy évszázadig tartotta forrongásban a közvéleményt, szorosan kapcsolódott a magyar polgári demokratikus mozgalmakhoz. A haladás hívei számára három út kínálkozott ekkor: az egyik Martinovics és Hajnóczy, a másik Berzeviczy Gergely, a harmadik Kazinczy nevéhez kapcsolódik. E három út közül egyedül a nyelvújítás bizonyult járhatónak. Kazinczyék, a neológusok győzedelmeskedtek a szépirodalom terén, az ortológusok pedig - legalábbis egyelőre - visszavonultak. A reformkorszak kezdetén azonban újra felvetődött a kérdés: vajon alkalmas-e a magyar nyelv a modem tudomány és művészet, a gazdasági, kulturális és politikai élet valamennyi fogalmának a kifejezésére. 1 Gyöngyös város korabeli művelődési viszonyait 1. MONTÉRT Rezső: Gimnáziumunk története (in: A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium jubileumi emlékkönyve, 1984) c. írásában és a Tanulmányok Gyöngyösről (1984) c. kötetben, főként MISÓCZKI Lajos és KAPOR Elemér tanulmányaiban.